– Számtalan meghatározó törvényt terjesztett be az idén az Országgyűlésnek az önök minisztériuma. A jogszabályok elfogadott változatában mennyire látták viszont a tárca törekvéseit, céljait?

– Nagyrészt megvalósultak az elképzeléseink. A Btk., azaz az új büntető törvénykönyv kapcsán a legfontosabb szándék az volt, hogy szigorú és tettarányos, koherens törvényt alkossunk, hiszen nagyon sokszor módosították ezt a jogszabályt, és a büntetési tételek között eltolódtak a belső arányok. Azért is vagyunk különösen büszkék az új Btk.-ra, mert igen hosszú szakmai egyeztetés előzte meg a törvényalkotást, és komolyabb kritika nem is érte a jogszabályt. A polgári törvénykönyv esetében is hasonló a helyzet, sikerült a kodifikációs bizottság javaslatát beterjesztenünk a parlament elé. Az előző szocialista kormány alatt benyújtott tervezetet jelentősen átdolgozták, ez pedig erős felháborodást keltett szakmai körökben. Az államfő vissza is küldte a kódexet, de még aznap ugyanúgy megszavazták. Végül az Alkotmánybíróság tett pontot az ügy végére.

– Mennyire elfogadhatóak a családjogi fejezetben megszavazott módosítások, az Alkotmánybíróság családvédelmi törvénnyel kapcsolatos döntését is figyelembe véve?

– A végső szabályozás gyermekközpontú: kimondja, hogy az élettársi kapcsolatnak nincsenek jogkövetkezményei, de ez a helyzet megváltozik, ha a kapcsolatban gyermek születik. Ettől kezdve – a gyermek érdekeire is figyelemmel – a lakáshasználat és a tartás tekintetében a volt élettársat pluszjogok és kötelezettségek illethetik meg. Természetesen a gyermekeknek szánt támogatások ugyanúgy járnak. A definíció eltörlése után annak pótlására a KDNP a tavaszi ülésszakon tervezi beterjeszteni javaslatát. Fontos, hogy nem a Ptk. feles, hanem egy kétharmados törvény családképe legyen garanciális szintű jogszabály.

A teljes interjút a Magyar Hírlap csütörtöki számában olvashatja.