– Az elmúlt két évben több dicséretet kapott a kormány a roma- integrációban tett lépéseiért. Legutóbb Viviane Reding, az Európai Bizottság alapjogi ügyekért felelős alelnöke ismerte el a cigányság helyzetének javítására tett magyarországi intézkedéseket. Mi változott?
– Komoly fordulatot hajtottunk végre. Kimondtuk: túl kell lépni azon, hogy a romákra mindenki áldozatként tekint, és kijelentettük, hogy a cigányság integrációja nem csak emberi jogi kérdés, hanem nemzetstratégiai. A 700-750 ezer fős roma közösség több mint kétharmadának nincs munkaviszonya, a demográfiai mutatókat tekintve pedig kétszer olyan aktívak, mint a nem roma magyar népesség, és jelentős részük hazánk peremvidékein él. Ha ezt a jelenséget nem kezeljük gazdasági, szociális, oktatásügyi szempontból, vagyis valójában az élet minden területén, akadályt gördítünk az ország versenyképessége és az élhető élet elé.
– Mi a stratégia alapja?
– A romafelzárkóztatásért indított programjaink a teljesítményelvre, a gazdasági racionalitásra és az egyéni felelősségre épülnek. Szeretnénk megértetni a romákkal, hogy ők is felelősek a saját sorsukért, és nem csupán áldozatok.
– Miben hibáztak a szocialista–szabad demokrata kormányok a romafelzárkóztatás területén?
– Miközben hangzatos szólamokkal védték az emberi jogokat és milliárdokat öltek az úgynevezett integrációba, nőtt a lemaradás, fellángoltak az etnikai hátterű konfliktusok, és a cigányügy a pártpolitika áldozatává vált. Ezt a terméketlen és átgondolatlan politikát jól példázza a 2005-ben elindított Kiút program, amelynek lényege az lett volna, hogy fedezet követelése nélkül mikrohitelt biztosítson a programba bevont romáknak vállalkozásindítás céljára. A program elképesztően pénzpazarló volt, hiszen egyegységnyi hitel kihelyezése hategységnyi működési költséget igényelt, amelyet az úgynevezett „menedzsment” használt fel. Ráadásul nem vizsgálták, kinek adják a pénzt, vagyis a többségében iskolázatlan, mélyszegénységben élő cigányok közül nem feltétlenül az alkalmasak kaptak hitelt. Miközben rengeteg pénzt pazaroltak erre, külföldön reklámozták. Ezek után az Európai Bizottság nehezményezte, hogy nem támogatom a programot. Küldtek egy üzenetet, hogy a magyar kormány szégyellje magát. Ezért kimentünk Brüszszelbe, és számokkal bizonyítottuk, hogy a Kiút program pazarló és sikertelen. 120 családot vontak be a projektbe, és közülük csupán hat fizette vissza a hitelt. A szocialisták nagyon szeretnek úgy tenni, mintha segítenének, de például a romagyilkosságok után egyikőjük sem ment oda az áldozatok családjához, hogy megkérdezze: mit segíthetne nekik.
A teljes interjút a Magyar Nemzet szombati számában olvashatja.