2014-ben nem lesz választási regisztráció

A miniszterelnök úrral, a Fidesz elnökségi tagjaival folytatott konzultációk után egy dolgot biztosan tudok mondani, hogy 2014-ben nem lesz regisztráció – jelentette ki Rogán Antal azután, hogy az  Alkotmánybíróság pénteken kimondta:  alaptörvény-ellenes a választási eljárási törvény több pontja. A Fidesz frakcióvezetője sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: az Ab döntését tiszteletben tartva, a végleges normaszövegre vonatkozó javaslatukat februárra, a parlamenti ülésszak kezdetére fogják kialakítani. Szólt arról is, hogy minden más kérdésben tanulmányozni fogják az Ab döntését, annak részletes indoklását.

Létrehozva: 2013. január 4., 12:23 | Utoljára frissítve: 2013. január 4., 15:17	nyomtat	küld

A választási rendszer megújításának kérdése évek óta a parlament és a politika napirendjén szereplő kérdés – kezdte sajtótájékoztatóját Rogán Antal. Mint mondta: valamennyi párt egyetértett abban, hogy tényleges változtatásokra van szükség ahhoz, hogy egy valóban modern, a XXI. század változásaihoz igazodni képes választási rendszere legyen Magyarországnak. Példaként említette, hogy egyszerűsíteni kell a rendszert, csökkenteni kell a parlament létszámát, megoldani a nemzeti kisebbségek parlamenti képviseletét, és rendezni kell a határon túli magyarok választójogát is.

Szólt arról is, hogy a Fidesz-KDNP kormány, a lezajlott közjogi változások részeként az egész választási rendszer modernizálására törekedett. Ezzel évtizedes problémákat orvosoltunk – tette hozzá. Ide sorolta, hogy alkotmányos mulasztást pótoltak, és egy modern, a XXI. század
kihívásainak megfelelni képes választási rendszert alkottak. Mint mondta: ennek a rendszernek vannak alapelvei, amelyekben politikai és jogi egyetértés is van.

Példaként említette, hogy ilyen alapelvnek számít az, hogy legyen kevesebb politikus. „Mindannyian egyetértettünk abban, hogy Magyarország nem bír el ennyi politikust”- fogalmazott, majd hozzátette: korábban lecsökkentették az önkormányzati képviselők számát, valamint az új választójogi szabályozás is ennek a szellemében készült, amely a parlamenti képviselők számát a felére csökkenti. 386 képviselő helyett 2014-ben már csak 199 parlamenti képviselőt választunk. Igazságosabb választási rendszer került kialakításra – tette hozzá.

Kitért rá, hogy a korábbi választások eredményét befolyásoló egyenetlenségeket az új választói körzethatárok megszüntették. A kispártok indulási esélyeit szem előtt tartva megváltoztatták a jelöltállítás rendszerét, megszüntették a sokat kritizált ajánlószelvényes rendszert. Megerősítették a választási szervek függetlenségét. Egy olcsóbb választási rendszer mellett tették le a voksukat, amely egyfordulós választási rendszert jelent, és amelynek a költségei fele akkorák, mint a korábbi választási rendszernek.

Egyértelműen szabályozott, a politikai verseny résztvevői számára egyenlő feltételeket teremtő, az átláthatóságot segítő és a pártok költekezését visszafogó kampányszabályozást fogadtak el. Ezzel kapcsolatban elmondta, hogy a kampány hivatalosan a szavazás előtti 50 napra korlátozódik, politikai reklámokat csak közszolgálati csatornák sugározhatnak, amiért pénzt nem kérhetnek el a pártoktól, az Állami Számvevőszék pedig a választások után nyilvánosságra hozhatja, melyik párt mennyit költött.

Kialakítottak egy kisebbségbarát képviseleti rendszert, mert az új választási rendszer több mint 20 év után, az alkotmányos mulasztást feloldva biztosítja a 13 nemzeti kisebbség számára az országgyűlési képviselet lehetőségét. A fogyatékkal élők számára pedig megteremtették a
az esélyegyenlőség feltételeit. „Ami a mi számunkra különösen fontos, hogy a határon túli magyarok állampolgárságának biztosítása után, megteremtettük számukra a politikába való beleszólás lehetőségét, biztosítottuk a határon túl élő magyarok választójogát. Ezekben a kérdésekben – mi úgy látjuk - politikai és közjogi egyetértés is van” - tette hozzá.

Véleménye szerint egy kérdésben maradt fent vita: ez a regisztráció. A szabad munkavállalás lehetőségével élve magyarok százezrei dolgoznak külföldön. Az ő esetükben rendkívül bizonytalan a választói névjegyzék összeállítása. Erre az esetre is megoldást jelentett volna az előzetes
választási feliratkozás. Az Alkotmánybíróság döntése után ez a probléma megoldatlan maradt – fogalmazott Rogán Antal.„Természetesen az Ab döntése után is van lehetőség arra, hogy módosítsuk az alkotmányt, és az alaptörvény szövegében biztosítsuk a regisztráció alkotmányos védelmét. A kétharmados parlamenti többségnek ehhez megvan a választóktól kapott felhatalmazása, azt mondhatnám, megvan a politikai ereje. Az erő azonban nem minden. Az ész szava és a politikai felelősségérzet ma mást kíván tőlünk."

A frakcióvezető leszögezte:  a Fidesznek mindig is fontos volt, hogy a demokrácia nyugodtan, kiszámíthatóan és kiegyensúlyozottan működjön. Egy esetleges alkotmánymódosítás viszont  elhúzódó politikai és jogi vitákat, bizonytalanságot eredményezne, a választók körében pedig - a közelgő parlamenti voksolás előtt - a zűrzavar érzését keltheti. Ezért a miniszterelnökkel és a Fidesz elnökségi tagjaival folytatott konzultációk után megszületett az a döntés, amely szerint 2014-ben nem lesz regisztráció – tette hozzá. Véleménye szerint a választójogi reform időszaka lezárult, minden fontos kérdésben döntés született, a választások pedig jogi értelemben stabil körülmények között lebonyolíthatók.

Kérdésre válaszolva elmondta azt is, hogy a határon belül élőkre vonatkozik az a döntés, amely szerint nem lesz választási feliratkozás. Rogán rámutatott, hogy az Ab sem kritizálta azt, hogy regisztrációval jöjjön létre a névjegyzék a határon túl élő magyar polgárok esetében, akik nem rendelkeznek állandó lakhellyel Magyarországon. Ugyanígy azok esetében is önkéntes feliratkozással lehet felkerülni a választói névjegyzékre, akik kisebbségi listára akarnak voksolni – zárta szavait a Fidesz frakcióvezetőe.