Vámos György: De hát mit is tehetnének az öreg harcosok, akik mindnyájan idős emberek. Ma már nem tudnak harcolni, küzdeni, mint akkor, 56 évvel ezelőtt. Gondoljanak csak bele, milyen borzasztó volt azoknak az élete, akik Recskről szökni próbáltak, de elkapták őket. Egyetlen fogolynak sikerült a szökés, Michnay Gyulának. Neki sikerült a lehetetlen, megszabadult Recskről. Klébl Márton és Stern Mendel is a szökevények között volt, de nekik nem sikerült. Mendel évtizedek óta Bécsben él, szerencsére egészségben, túl a kilencedik x-en, naponta lejár sétálni. Krasznay Béla az, aki egyben tartja a recskieket a mai napig. Idős kora ellenére mindennap bemegy a Nádor utcába, az egykori politikai meghurcoltak „napközijébe”. Szerencsére még köztünk van Rajna Tibor a Tűzoltó utcából és „Hosszú Mari”, a pesti Chicagóból, szintén egykori Tűzoltó utcai ötvenhatos. Nehogy megfeledkezzem Trencsényi Lászlóról és Vanek Béláról, akik szerencsére szintén megvannak. Arany Tibi, aki ’56-ban elhagyta az országot, majd a képzeletbeli váltás után visszajött Magyarországra, szintén a még élők sorát gazdagítja, csakúgy, mint Regéczy-Nagy László. Rácz Sándor, a Nagy-Budapesti Központi Munkástanács elnöke kevés lehetőséget kap a megszólalásra, pedig lenne mit elmondania a valóságról neki is!