Az uniós agrártámogatások 2014 utáni sorsát határozza meg az a vita, amely az Európai Unió közös agrárpolitikájáról (KAP) zajlik. Bár már az uniós magyar elnökség idején úgy tűnt, lesz erről megállapodás, a gazdasági válság végül felülírta az akkori számokat. 2013 vélhetően nagyüzem lesz az agrárdiplomácia terén, hiszen egyelőre annyi látszik csak biztosnak, hogy a támogatásokat a 2013-as szinten befagyasztanák, és ezzel Magyarország legalább nominálisan nem veszít ezen a téren. A kifizetések szerkezetében azonban komoly változások várhatóak.

Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár a Hajnal-tájnak elmondta, sajnos a ciprusi EU-elnökség végére nem sikerült a KAP minden pontjában megegyezni. A legnagyobb probléma, hogy a tagállamok vezetői nem jutottak megállapodásra az EU 2014 utáni hétéves költségvetéséről, és amíg a büdzsé nincs elfogadva, addig a közös agrárpolitika részleteit sem lehet véglegesíteni.

A kormány bízik abban, hogy a KAP-források nem lesznek szűkösebbek az EB javaslatánál

A Vidékfejlesztési Minisztérium tisztségviselője hozzátette, a kormányzat nagyon bízik abban, hogy a Közös Agrárpolitika forrásai nem lesznek szűkösebbek az európai bizottsági javaslatban szereplőnél, így Magyarország ebben a tekintetben nem szenved hátrányt. Hazánk nagyon határozott álláspontja, hogy érvényesüljön a bizottság 2010 végén megfogalmazott javaslata, mely szerint a támogatások a 2013-as nominálértéken maradnának - hangsúlyozta az államtitkár.

Czerván György az új hétéves uniós költségvetés kapcsán elmondta még, bár a büdzséről még folyik a vita, azt már most tudni lehet, a közvetlen támogatások esetében a mostanihoz képest nagyon jelentős változás lesz, hogy úgynevezett támogatási jogosultságok kerülnek kiadásra. Ez azt jelenti, hogy aki 2014-ben földet használ, az jogosult lesz a támogatásra. Azoknak azonban, akik csak 2015-től kezdenek földet művelni, ezt a jogosultságot meg kell szerezniük – vagy a piacról, vagy az államnak kell őket segítenie a nemzeti tartalékból.

A tejcsomag segíteheti a gazdákat a teljes piacnyitás után

Az adott ország tejtermelését szabályozó kvóta kapcsán az államtitkár azt mondta, nagy az esélye, hogy ez a szabályozás 2015-ben megszűnik – mint mondta, az Európai Bizottság nem nagyon hajlandó ebből engedni. Ez azt jelenti, hogy két év múlva bárki korlátozás nélkül termelhet bármennyi tejet, szabaddá válik a piaci verseny. Magyarország az emiatti esetleges problémákat a gazdákat segítő tejcsomag bevezetésével próbálja ellensúlyozni.

A cukorkvóta kivezetése szintén napirenden van, ám a tagállamok többsége szerint úgy tűnik, hogy az európai répa és cukortermelőknek jobb lenne, ha 2020-ig megmaradna a kvótarendszer. Enélkül ugyanis nagyon kiszolgáltatottá válna az ágazat, mivel az európai répacukor nem versenyképes a nádcukorral.

Arra is jó esély látszik, hogy megmaradjon a szőlőtelepítési jogok mostani szigorú intézménye is. Magyarország azon van, hogy ne kerüljünk tisztán piaci körülmények közé a telepítési jogok kivezetésével, ami hazánknak egyértelműen hátrányos lenne. Nagyon sok területen van tehát még vita, de teljes liberalizmusról egyelőre, hál’ istennek, szó sincsen – jelentette ki a Hajnal-tájban Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár.