Varga Mihály annak kapcsán beszélt erről, hogy az IMF nemrégiben egy tanulmányban "beismerte": a szervezet által az eurózónának javasolt egyes intézkedések nem voltak elég hatékonyak. A miniszter kifejtette: örömteli, hogy az IMF is elismeri, ott sem tévedhetetlen emberek vannak és nyitottak a szakmai vitákra, és arra, hogy meghallgassák a fogadó ország álláspontját.
Emlékeztetett arra, hogy a 2008-as IMF-megállapodás lényegében három hét alatt jött létre, és az akkori kormány "kritika nélkül fogadta el a valutaalap akkori álláspontját". A mostani kormány ugyanakkor több mint egy év elteltével sem írta alá a megállapodást az IMF-fel, és "helyesen járt el akkor, amikor bizonyos kérdésekben ragaszkodott az álláspontjához". Hozzátette: a kormánynak törekednie kell arra, hogy egy-egy kérdésben meggyőzze álláspontjának helyességéről a valutaalapot. Varga Mihály bízik abban, hogy az IMF a következő hónapokban "nagyobb nyitottsággal tudja majd befogadni a nemzeti kormányok véleményét".
Hangsúlyozta: Magyarország az utóbbi hónapokban úgy is működőképes tudott maradni, hogy nem kötött megállapodást a Nemzetközi Valutaalappal. A GDP-arányos hiány 3 százalék alá kerülése, az államadósság, a kamatszint és a kockázati prémiumok csökkenése olyan, az Európai Unió által is elismert eredmények, amelyek mind a magyar gazdaság egyensúlyi helyzetét jelzik vissza. "A magyar gazdaság a következő hónapokban állhat egy olyan váltás előtt, amely most már valóban a növekedés megindulását segítheti majd elő" - mondta.
A Magyarország ellen folyó túlzottdeficit-eljárás kapcsán kifejtette: az Európai Unió részéről vannak biztató jelek - ilyen például a tavaly őszi országjelentés -, amelyek azt mutatják, hogy az unióban is kezdik megérteni a magyar kormány gazdaságpolitikai lépéseit. Varga Mihály szerint hazánk az idén kikerülhet az eljárás alól.
A tárca nélküli miniszter szólt arról is, hogy a kormány támogatni szeretné a komoly termékekkel, külföldi piacokkal rendelkező cégeket, így erősítve a magyar márkák jelenlétét a piacon.
Varga Mihály szerint a magyar foglalkoztatáspolitikának el kell gondolkoznia azon, hogyan tudja azokat a vállalkozásokat visszaintegrálni, visszavezetni a gazdasági életbe, amelyek korábban egyéni vagy mikrovállalkozásként működtek, de a válság "megrostálta" őket. Ebből a szempontból nagyon fontos a meglévő munkahelyek megtartása, a munkahelyvédelmi akcióterv pedig éppen erről szól. Emellett az is lényeges, hogy a munkanélkülieket is a foglalkoztatás irányába vezessék - fejtette ki a tárca nélküli miniszter.