A Miniszterelnökséget vezető államtitkár elmondta, hogy ez az összeg tíz százalék adó befizetése után kerül vissza a magyar gazdaságba. Lázár János az adóamnesztiával kapcsolatban megjegyezte, hogy az akció méltányos eljárást biztosított mindenki számára, aki valószínűsíthetően jövedelemoptimalizálás vagy adóelkerülés céljából elvitte a pénzét Magyarországról.

Lázár János beszámolt arról is, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium arról tájékoztatta a kormányt: mintegy ezermilliárd forint lehet még külföldön, de egyes becslések szerint ez az összeg az 1500-2000 milliárdot is elérheti.

Nagy-Britanniában, Németországban és Ausztriában is folyik a külföldre vitt pénzek adóztatásának vitája – hívta fel a figyelmet, hozzátéve, hogy a nemzetgazdasági teljesítőképességet alapul véve hasonló összegeket állapítottak meg az említett országok.

Az államtitkár ezzel összefüggésben bejelentette, hogy a Miniszterelnökség, a gazdasági minisztérium és a Külügyminisztérium munkacsoportot hoz létre annak érdekében, hogy első körben Svájccal kezdjen egyeztetéseket a kimenekített jövedelmek ügyében. Lázár János megjegyezte, hogy a kétoldalú tárgyalásokat „kifejezetten német, osztrák és brit mintára” kívánják lefolytatni. A magyar kormány kérése elsősorban a teljes információ- és adatnyilvánosságra irányul, azaz azt szeretnék, ha a svájci bankok megismerhetővé tennék a magyar betétekre vonatkozó információkat.

Az államtitkár kitért arra is, hogy az így fellelt pénzeket visszamenőlegesen átlagosan 35 százalékos forrásadóval fogják sújtani. Ugyanakkor emlékeztetett, hogy két év átmenetet biztosítottak a méltányosság és a korrektség jegyében, és tízszázalékos adó mellett mindenki hazahozhatta a pénzét.

Svájc együttműködése nélkül elképzelhetetlen ezeknek a pénzeknek az adórendszerbe való bevonása – reagált egy újságírói felvetésre Lázár János. Ugyanakkor hozzátette, hogy egészen megdöbbentőnek tartaná, ha Svájc, mint állam, nem a transzparencia és átláthatóság oldalán állna. Az államtitkár ezzel összefüggésben megjegyezte: Svájc az elmúlt években azt bizonyította, hogy érdekelt bizonyos adatnyilvánosságban.

Egy másik, szintén a témában feltett kérdésre válaszolva Lázár János elmondta: érintett a kérdésben még néhány európai ország, azonban azoknál egyszerűbb lehet a helyzet, hiszen többségük tagja az Európai Uniónak. Ciprussal összefüggésben az államtitkár úgy fogalmazott: elengedhetetlen a kettősadóztatással kapcsolatos egyezmények felülvizsgálata. Lázár János ugyanakkor emlékezetett: „néhányan a magyar közélet zászlóvivői közül ciprusi offshore számlán látták pénzüket biztonságban”.