A kormányszóvivő indoklásul elmondta: szerinte az emberek igazságérzete támogatja azt az elképzelést, hogy a közteherviselésből az a felső tízezer is kivegye a részét, amely „valamilyen oknál fogva, ürüggyel, lehetőséggel (…) nem rótta le a magyar társadalomnak, amit le kellett volna”, miközben igénybe veszi az állam infrastruktúráját, a közpénzből finanszírozott oktatást, egészségügyet – magyarázta. Az Observer adatai szerint a hetvenes évek és 2010 között 242 milliárd dollár, azaz az államadósság kétszeresének megfelelő összeg hagyta el Magyarországot – emelte ki.

Giró-Szász András rámutatott: a magyar kormányéhoz hasonló célokat fogalmazott meg az elmúlt időszakban Ausztria, Nagy-Britannia és Németország is. Mindhárom ország „Svájccal kezdte”, és valamennyien dollár- és eurómilliárdokkal kalkulálnak évente a Svájccal kötött államközi szerződés nyomán. Eszerint a Svájcban számlával rendelkező ügyfél forrásadót fizet a svájci kormánynak, amely a kiinduló állam számára anonim módon utalja át ezt az összeget. A forrásadó mértéke 21 és 41 százalék között mozog, attól függően, mennyi ideje tartja az adott ügyfél svájci számlán a pénzét – ismertette a gyakorlatot a kormányszóvivő.

A magyar kormány kezdeményezte folyamatnak „technikailag több végeredménye lehet”, a cél azonban egy: ezeknek a pénzeknek be kell kerülniük a magyar adórendszerbe – húzta alá Giró-Szász András.

Cikk:

Több mint ezermilliárd pihenhet még külföldi számlákon