Az NGM közlése szerint állami és magántulajdonú vállalatok pályázhatnak hírközlő eszköz és rendszer útján történő sportfogadás, kártyajáték és kaszinójáték szervezésére. Az engedélyek, illetve koncessziós jogok kiadásáról a Nemzeti Adó- és Vámhivatal dönt. Az engedélyek és koncessziós szerződések legfeljebb öt évre szólhatnak, de számuk nem korlátozott. A 2013. évi költségvetési törvényre vonatkozó módosító javaslat értelmében a 2013. évi koncessziós díj a teljes évre vetítve játéktípusonként 100 millió forint.
   
Az online szerencsejátékot szervező magántársaságok a koncessziós díj mellett kötelesek lesznek játékadó és felügyeleti díj megfizetésére. A játékadó a tiszta játékbevétel - a tárgyidőszakban befizetett tétek és kifizetett nyeremények különbözete - 20 százaléka, amelyet a társaságoknak kéthetente elkészített bevallás mellett kéthetente kell teljesíteniük. A szerencsejáték felügyeleti díj mértéke 2,5 százalék, de legalább 100 ezer forint és legfeljebb 50 millió forint. Ebből a társaság 25 százalék kedvezményt kap, amennyiben Magyarországon - a felügyeleti tevékenységet megkönnyítő - másodlagos adattárolós szervert helyez el. A kormány által 2012 őszén bejelentett költségvetési egyenlegjavító intézkedések során 10 milliárd forintnyi többletbevételt jelzett 2013-ra az online szerencsejáték új szabályozása révén.
   
A törvénytervezet egyben egyértelművé teszi, hogy a játékosoknak a legális távszerencsejátékból származó jövedelme mentesül a személyi jövedelemadó hatálya alól. A koncessziós pályázatokon csak olyan nem állami, vagy többségi állami tulajdonban álló szervezők indulhatnak, amelyeknek a jegyzett tőkéje legalább 200 millió forint. A kormány által benyújtott tervezet értelmében a NAV határozata alapján a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) közreműködésével az illegális szerencsejáték szervezéshez kapcsolódó elektronikus adat hozzáférése 90 napra korlátozható, amely ismételten is elrendelhető. A blokkolási kötelezettségnek nem eleget tevő hírközlési szolgáltatók 100 ezer forint és 500 ezer forint közötti, ismételten is kiszabható bírsággal sújthatók.
   
Az Európai Unió úgy nevezett műszaki notifikációs eljárása során a tagállamok a termékek és információs társadalommal összefüggő szolgáltatások műszaki szabályozását, illetve a standardokat egyeztetik. Így a tagállam a törvénytervezetet egyeztetésre küldi meg, majd három hónap áll az Európai Bizottság, illetve az egyes tagállamok rendelkezésére, hogy észrevételeket fogalmazzanak meg a jogszabálytervezettel kapcsolatosan. A tagállam ez idő alatt nem fogadja el a szabályozást. A magyar kormány a tervezeteket január 14-én nyújtotta be, így legkorábban április közepén dönthet az Országgyűlés a kérdésben.