Bíró Zoltán: Jó, hogy a nemzet emlékezetét igyekszünk ébren tartani. Lesznek műsorok, beszédek és szónoklatok, köztük talán olyanok is, amelyek nemcsak ünnepi gesztusok, szavak, hanem valóban féltik, óvják kultúránkat és benne azt, ami még magyar. Minderre szükség van, de még inkább arra, hogy számot vessünk kultúránk állapotával és a teendőkkel. Igen a teendőkkel, mert kultúránk romlása egyenes arányban van azzal a liberálisok sulykolta szabadságfelfogással és jogtudattal, amely szerint az ember életének egyetlen célja van: az önmegvalósítás. Ebben pedig semmi sem korlátozhatja. A felnőttnek volt alkalma tapasztalni, hogy az élet bizony sokféleképpen korlátozza ezt a szabadságot, és jó a szabadság, de még az a szerencse, hogy vannak korlátai is, mert különben nem létezne társadalom s nem lenne kultúra. (...) a kultúra nemcsak művészet, nemcsak tudomány, hanem a mindennapi élet, a nemzet mentális kultúrája is, pontosabban: életünk minősége.