Bauer Sándor 1969. január 20-án felgyújtotta magát a Magyar Nemzeti Múzeum kertjében, így tiltakozva Magyarország szovjet megszállása ellen. A halálának 44. évfordulója alkalmából a Fidelitas XV. kerületi csoportja által rendezett megemlékezésen Ágh Péter országgyűlési képviselő, a Fidelitas országos elnöke beszédében emlékeztetett: Bauer Sándor azt üzente búcsúlevelében, hogy "eszme nélkül nem él, hanem csak létezik az ember". A 17 éves fiú mindent odaadott, amit odaadhatott ennek a nemzetnek, és ezért soha nem szabad elfelednünk őt - hangsúlyozta Ágh Péter.

Szavai szerint Bauer Sándor élő fáklyaként kívánta felhívni kortársai és a későbbi nemzedékek figyelmét, hűséges volt a nemzethez. "Nekünk, az új nemzedék tagjainak hűségesnek kell lennünk azokhoz, akik a sorsfordító tragédiák közepette kiálltak a nemzetért. Tovább kell vinnünk azokat a gondolatokat, amiben hittek, tovább kell vinni Bauer Sándor örökségét" - fogalmazott Ágh Péter. 

Wittner Mária, a Fidesz országgyűlési képviselője, 1956-os halálraítélt azt mondta: Bauer Sándor 1969. január 20-án a szabadság mártírjaként elfoglalta helyét az 1956-os mártírok sorában, a 17 éves fiatalember "a közönyösöket megszégyenítő különös módon" meggyújtotta "a szabadság fáklyáját".  Bauer Sándor önmagát égette el, így tiltakozva a kommunista terror ellen - jelentette ki.

Goró Imola, a XV. kerületi Fidelitas elnöke arról beszélt, hogy Bauer Sándor emlékének ébrentartása a fiatalok feladata. Mint fogalmazott, üzenetét azért is tartják fontosnak elmondani, mert "napjainkban, amikor a társadalom egyre nagyobb részéből igyekeznek kiölni a nemzeti önrendelkezés érzését, elképzelni sem tudják, hogy nemcsak megfogható anyagi javakért lehet áldozatot hozni".

 A megemlékezők virágokat helyeztek el és mécseseket gyújtottak Bauer Sándor sírhelyénél.
    
Jan Palach, a prágai Károly Egyetem hallgatója 1969. január 16-án gyújtotta fel magát a Vencel téren, ekként tiltakozva hazája szovjet megszállása ellen. A 17 éves autószerelő-tanuló Bauer Sándor Jan Palach mártíromságát követte, és 1969. január 20-án a nemzeti múzeum kertjében felgyújtotta magát, sérüléseibe három nap múlva belehalt. Romániában a Ceausescu-rendszer ellen hasonlóan protestált 1970-ben a börtönből kiszabadult székelyföldi Moyses Márton, amikor Brassóban, a megyei pártbizottság előtti téren felgyújtotta magát.