A KAP I. pillérébe tartozó területalapú támogatásokról és piacszabályozásról, valamint a II. pillért alkotó vidékfejlesztésről szóló jelentéseket első olvasatban az Európai Parlament márciusi strasbourgi plenáris ülésén fogadja el. Az ún. első olvasat az EP tárgyalási pozíciója a Tanáccsal és Bizottsággal folytatott tárgyalásokra. Ennek várható tartalma azonban nagyban függ attól, hogy a tagállamok hogyan döntenek az Európai Unió következő hétéves költségvetéséről, és ezen belül is az agrárpénzekről.

Glattfelder Béla fideszes európai parlamenti képviselő reméli, hogy a mai szavazás eredményeképpen előnyösebb feltételeket lehet a magyar mezőgazdaságnak kiharcolni.

1. Területalapú támogatások

Az EP szakbizottsága által elfogadott jelentést számos ponton előnyösen módosítja az Európai Bizottság javaslatát.

Támogatási rendszer:

Az Európai Bizottság korábban új, az egész EU-ban egységes támogatási rendszer bevezetésére tett javaslatot. Az új rendszerre való felkészülés legalább egy évet venne igénybe, hatalmas költséggel és megnövekedett adminisztrációval járna. A gazdákra is jelentős többletterhet róna, hiszen egy teljesen új igénylési rendszert kellene megtanulniuk.

A szakbizottság szerint az új tagállamok, köztük Magyarország, dönthetnek úgy, hogy 2020-ig a jelenlegi egyszerűsített kifizetési rendszert, a SAPS-ot használják. Ez előnyös Magyarország számára.

A képviselő üdvözölte, hogy a szakbizottság elfogadta a korábban megszerzett támogatási jogosultságokkal való spekuláció megakadályozását célzó javaslatát.

Zöldítés:

Ez a 2014 utáni KAP-ra vonatkozó javaslatok legvitatottabb eleme. Az Európai Bizottság eredeti javaslata szerint a területalapú támogatások közel egyharmadát csak akkor kaphatnák meg a gazdák, ha jelentős többletköltséggel járó, ill. a termelést jövedelmezőségét csökkentő környezetvédelmi intézkedéseket vállalnak (ún. zöldítés).

A képviselők enyhíteni kívánnak ezeken a többletkötelezettségeken. A termőterület azonnali 7%-os csökkentése helyett az első években 3, majd 5%-ot kellene kivonni a termelésből. Ezek az ún. ökológiai célterületek csak 2018-tól nőhetnének 7%-ra, de ehhez az EP és a Tanács jóváhagyása is kell.

Glattfelder Béla hangsúlyozta, nem értünk egyet azokkal a javaslatokkal, amelyek a termelés csökkenésére irányulnak. A magyar emberek nem fogadták el a cukorgyárak bezárását, nem fogadják el a termőföld parlagon hagyását sem.

Ágazati támogatások:

Az Európai Bizottság eredetileg csupán néhány ágazat termeléshez kötött támogatására tett javaslatot.

Jelentős magyar siker, hogy a képviselők a tagállamokra bíznák, hogy mely ágazatoknak kívánnak többletforrásokat juttatni. Ezáltal lehetővé válik pl. Magyarországon a több mint tízezer embernek munkát adó dohánytermesztés további támogatása.

Az ezen célokat szolgáló pénzügyi borítékot a szakbizottság ráadásul az eredeti 10 helyett 15%-ra emelnék, így több pénz jutna az állattenyésztés támogatására is.

Fiatal gazda támogatás:

Az eredeti jogszabálytervezet alapján csupán 25 hektárnyi területig járt volna a fiatal gazdáknak többlettámogatás.

Az Európai Parlament szakbizottsága ezt 100 hektárra emelné fel, amely magyar szempontból különösen üdvözlendő, hiszen így életképes "fiatal" gazdaságok létrejöttét lehetne ösztönözni.

2. Piaci intézkedések

Az Európai Bizottság ragaszkodik a cukorkvóták 2015-től való teljes eltörléséhez. Ez veszélybe sodorná az egyetlen megmaradt magyar cukorgyárat, a kaposvárit.

A képviselők ezzel szemben a kvóták 2020-ig való fenntartására tettek javaslatot. Különösen jelentős magyar siker, hogy támogatták a magyar izoglükóz-kvóta 30 ezer tonnával történő emelését.

Fontos magyar eredmény, hogy a szőlőtelepítési jogok korlátozását a szakbizottság szintén 2020-ig javasolja kiterjeszteni.

3. Vidékfejlesztés

Az Európai Bizottság eredeti javaslata csak akkor tehette volna lehetővé öntözéssel kapcsolatos beruházások támogatását, ha azok 25%-os vízhasználat-csökkenést eredményeznek. Emiatt egyáltalán nem lehetett volna új öntöző-beruházásokat támogatni.

Az EP szakbizottsága szerint új és régi öntöző-beruházások egyaránt kaphatnak majd támogatást.

Az elfogadott jelentés megerősítette, és a jogszabályszöveg részévé tette a tagállamok azon kötelezettségét, hogy a vidékfejlesztési források legalább 25%-át a klímaváltozás elleni küzdelemre, azaz pl. megújuló energiákra és más környezetvédelmi célokra kell fordítani.

A szavazás holnap a pénzügyi ellenőrzésre vonatkozó jelentéssel folytatódik.

Az európai állam- és kormányfők várhatóan február 7-8-i csúcstalálkozójukon dönthetnek arról, hogy mennyi pénzt fog az EU 2014-től a mezőgazdaságra fordítani.

Glattfelder Béla reméli, hogy az agrártámogatások nem fognak csökkenni, mivel elfogadhatatlan lenne, hogy kevesebb támogatás mellett a gazdáknak még termelést csökkentő környezetvédelmi feladatokat is vállalniuk kellene.