Az Európai Bizottság javaslata a magyar méztermelőknek kedvező korábbi európai bírósági ítéletet felülírva gyakorlatilag megszüntetné a mézben lévő virágpor GMO tartalmának jelölési kötelezettségét. A szigorú címkézési előírások megkerülésével a bizottsági tervezet így a GMO-t tartalmazó mézet előállító és exportáló, főként az EU-n kívüli harmadik országokból származó méz kereskedelmének kedvezne, s megszüntetné az GMO-mentes mézet előállító európai méztermelők relatív gazdasági előnyeit.

Bánki Erik kiemelte, nem az a lényeg, hogy jogi szempontból minek minősül a pollen, hanem az, hogy a fogyasztók korrekt tájékoztatást kapjanak a mézben található virágpor GMO tartalmáról. Első hallásra ugyanis apró, formai kérdésről van szó, a fogyasztók védelme szempontjából azonban a javaslat súlyosan hátrányos következményekkel jár, hiszen megvonja tőlük a szabad választás lehetőségét a GMO-t tartalmazó és a GMO-mentes termékek tekintetében. Hazánk a világ 20 legnagyobb méztermelő országa közé tartozik és GMO-mentes mézünket az európai fogyasztók nagy többsége köztudottan előnyben részesíti. A képviselő értetlenségének adott hangot, hogy az egyes uniós tagországok piacain jelentkező mézhiányt a Bizottság miért elsősorban a harmadik országokból származó, GMO-t tartalmazó mézimporttal kívánja pótolni, mikor a belső piacon is lenne megfelelő kínálat.

Bánki idézte továbbá számos európai méhészeti szövetség, köztük a magyar egyesület álláspontját is, miszerint GMO-jelölési kötelezettség hiányában nem marad uniós norma, amely a GMO-mentes méztermelés biztonságát garantálná Európában. A szakmai szervezetek figyelmeztetnek arra is, hogy mindez a fogyasztók általános bizalmatlanságához fog vezetni, hiszen sosem lehetnek majd biztosak abban, hogy GMO-mentes mézet vásároltak-e.

Bánki Erik szerint a jelentés egyelőre nem alkalmas arra, hogy a kérdést valamennyi érintett részére megnyugtatóan rendezze, ezért kollégáival együtt további hatástanulmányok elvégzését kérte az Európai Parlamenttől.

Háttér

A jelenlegi módosítás hátterében az Európai Bíróság 2011-es ítélete áll, amely kimondta, hogy a virágpor a méz összetevőjének, nem pedig természetes alkotóelemének tekintendő. A döntés a méztermelők nagy megkönnyebbülésére ezáltal végre egyértelművé tette: a mézek esetében is alkalmazni kell a genetikailag módosított tartalom feltüntetésére vonatkozó szigorú címkézési követelményeket. A mostani bizottsági javaslat azonban – ezen ítélettel ellentétes módon – a virágport a méz alkotóelemévé nyilvánítja, amely a méz beltartalmi jellemzői miatt azt jelentené, hogy soha sem kerülne jelölésre annak GMO taralma.