A néppárti képviselőcsoport Roma Munkacsoportja nyílt ülést tartott a Holokauszt roma áldozatainak emlékére az Európai Parlament különböző pártjaihoz tartozó képviselői, uniós tisztségviselők, valamint roma szervezetek és kutatóintézetek képviselőinek részvételével. Az eseményt a spanyol Augustín Díaz de Mera, a néppárti frakció Bel- és Igazságügyi Munkacsoportjának alelnöke nyitotta meg, aki az etnikai türelmetlenség elleni közös kiállás, és a romákkal kapcsolatos tudatlanság elleni küzdelem fontosságáról beszélt. Üdvözölte továbbá Járóka Lívia kezdeményezését, hogy augusztus 2-át a roma holokauszt áldozatainak európai emléknapjává nyilvánítsák. Járóka Lívia, a romák társadalmi befogadását célzó uniós stratégia jelentéstevője beszédében emlékeztetett: a dokumentumok hiánya és a történelmi események feldolgozatlansága miatt a roma holokauszt nagyrészt még mindig ismeretlen a szélesebb közvélemény előtt. "Támogatni kell azokat az egyetemeket és kutatóintézeteket, amelyek segítenek tudatosítani a többségi társadalomban, hogy hosszú, több évszázados közös történelmen osztoznak a romákkal" - hangsúlyozta a fideszes EP-képviselő. A rendezvényen Cecilia Wiström liberális, és Mikael Gustafsson baloldali képviselők is beszédet mondtak, mint a roma holokauszt áldozatainak európai emléknapja létrehozásáról szóló írásbeli nyilatkozat társkezdeményezői.

A szakértők előadásait megelőzően a rendezvényen levetítették az Európai Roma Információs Iroda "Elmondatlan történet" című dokumentumfilmjét a roma holokausztról. Nicolae Gheorghe, a Pakiv európai roma civilszervezet vezetője hangsúlyozta, hogy még mindig jelentős ellenállás tapasztalható a roma áldozatok teljes körű elismerésével szemben, valamint köszönetét fejezte ki a német kormánynak, amiért tavaly emlékművet állítottak Berlinben a holokauszt roma áldozatai számára. Hangsúlyozta továbbá, hogy az előítéletek és sztereotípiák elleni küzdelem nagy segítséget jelent a roma vezetők részére is saját közösségeik modernizálása érdekében. Patrice Bensimon, a Yahad In Unum Kutatóközpont igazgatója beszámolt szervezete kutatási eredményeiről, ideértve több mint ezer holokauszt-túlélő roma tanúvallomásának összegyűjtését, és emlékeztetett, hogy az áldozatok rendkívül magas száma ellenére, a roma áldozatoknak mindössze két emlékműve van Európában. Costel Nastasie, a Dignités Roms (Roma Méltóság) nevű szervezet elnöke az atrocitások mintegy ötven helyszínének feltárásáról számolt be és hangsúlyozta, hogy a roma közösségek méltósága elképzelhetetlen a múlt megfelelő feltárása nélkül. Ivan Ivanov, az Európai Roma Információs Iroda igazgatója felhívta a figyelmet, hogy a második világháborút megelőzően közkeletű faji előítéletek ma is széles körben megtalálhatók és bár ezek nem tűnnek el egyik napról a másikra, a roma holokauszt hivatalos, intézményi elismerése nagy segítséget jelenthetne.