A kormány kedden kiadott ötoldalas kommünikéje azt tartalmazza, hogy a magyar gazdaság helyzetéről más véleménnyel vannak – mondta Varga Mihály tárca nélküli miniszter az M1 Az Este című műsorában annak kapcsán, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szerint az alapvállalások közül szinte semmit sem tud betartani a kormány 2013-ban. Varga Mihály azt mondta, az IMF-nek mélyebben kellett volna értékelnie a magyar gazdaságban az elmúlt két évben lejátszódó folyamatokat. Hozzátette: a deficitcélt tudja teljesíteni a kormány, az államadósság mértéke kisebb lett, a foglalkoztatás szintje már elérte a válság előtti szintet, az országkockázat jelentős mértékben csökkent; ezek a folyamatok már nem összehasonlíthatók például Görögországgal vagy Portugáliával.
"Az elmúlt egy évben mindenféle külső valutaalap-segítség nélkül tudtuk finanszírozni magunkat" - fogalmazta meg a miniszter.
Amit a kormány gyökeresen másképp lát, az a növekedés lehetősége – fejtette ki Varga Mihály, hangsúlyozva, abban viszont egyetértenek, hogy a kormány pénzügyi helyzetét stabilizálni tudta. Most az a kérdés, hogy ez az egyensúly milyen növekedés mellett tartható fenn - tette hozzá.
Abban is egyetértenek, hogy recesszió mellett nem lehet fenntartani - fejtette ki. Az IMF szerint azért nincs növekedés, mert nincsenek beruházások, mivel a bankok nem hiteleznek eleget, vagyis túl magas a bankadó. A kormány szerint azonban az, hogy a bankok részt vesznek a közös teherviselésben, helyes társadalmi gondolat, és nemcsak a bankadó befolyásolja a beruházások mértékét, hanem a hitelkamatok szintje is – mondta a politikus.
A kamatdöntéssel kapcsolatban azt mondta: az mindenképpen segíti a gazdaságot, hiszen könnyebben, olcsóbban lehet hitelhez jutni, azonban még mindig magas szinten áll a hitelkamat, és jó lenne, ha csökkenne a jövőben.
Varga Mihály elmondta: a kormány és a bankszövetség közötti tárgyalások célja, hogy találjanak egy olyan pontot, amelyen a hitelezés növekedésének arányában tudnának adókedvezményt adni a bankoknak, minek folytán azok többet tudnának hitelezni, így akkor kevesebbet kellene adózniuk.
Kiemelte: Európában mindenhol gondok vannak a bankrendszerrel; működése megnehezült, mivel válság van. Hozzátette: a valutaalap elismerte, hogy a magyar bankrendszer stabilan működik, és nem volt szükség olyan segítségnyújtásra, mint amilyenre például Spanyolországban került sor.
Azzal kapcsolatban, hogy az IMF szerint kettős recesszió történt Magyarországon négy éven belül, azt mondta: klasszikus értelemben igaza van a valutaalapnak, hiszen 2008-ról 2009-re durva visszaesés jellemezte a magyar gazdaságot, és több mint 6 százalékkal esett vissza a magyar gazdaság teljesítménye. Innen pattant vissza 2010-2011-ben a gazdasági növekedés, most megint egy szerényebb ütemű növekedés, tavaly visszaesés következett be - fogalmazta meg Varga Mihály.
Mint kifejtette, azért kell dolgoznia a kormánynak, hogy az egyensúly megteremtése után a gazdaság ösztönzését, a növekedési kilátások javítását, a beruházások növelését segítse elő, ez a következő fél év legfontosabb feladata.
„Az IMF azt kéri, csökkentsük a bankadót, a kormány viszont szeretne kikerülni az európai uniós túlzottdeficit-eljárás alól. Ha csökkentjük a bankadót, mondják meg, honnan lehetne bevételnövelésre vagy kiadáscsökkentésre szert tenni” – mondta Varga Mihály, hozzátéve, hogy az IMF a tömegközlekedési támogatások visszavételével, a szociális támogatások célzottabbá tételével oldaná meg a kérdést. „Ugyanazt a megszorító jellegű politikát akarják az országra erőltetni, mint amit 2008-ban az akkori szocialista kormány minden gond nélkül adaptált” – hangsúlyozta.
Mint mondta, az IMF nem hitelmegállapodás céljából érkezett Budapestre, a kormány ezt tiszteletben tartotta, de nem zárta ki annak lehetőségét, hogy valamikor később, a következő hónapokban megbeszéléseket folytassanak egy esetleges megállapodásról.