A hajléktalanok és a többségi társadalom számára is elfogadhatatlan az a kialakult helyzet, hogy Budapesten nem lehet az aluljárókba lemenni. A fedél nélküliek megfagynak a hidegben, pedig a fővárosban elegendő éjszakai ellátóhely áll rendelkezésre – mondta Gulyás Gergely. Hozzátette: az alaptörvény módosítása lehetővé teszi, hogy meghatározott szempontok szerint önkormányzati rendelet vagy országgyűlési törvény jogellenessé nyilvánítsa a hajléktalanok életvitelszerű utcán tartózkodását. Új rendelkezésként az államnak és az önkormányzatoknak törekedniük kell arra, hogy minden hajléktalannak éjszakai ellátást tudjanak biztosítani – hangsúlyozta.

A kommunizmus elítéléséről szóló nyilatkozatról közölte, hogy az rövidített formában és az MSZP nevének említése nélkül kerülhet az alaptörvénybe. Utóbbi okát firtató műsorvezetői kérdésre Gulyás Gergely úgy vélekedett: tekintettel arra, hogy a Magyar Szocialista Párt az elmúlt 22 évben három demokratikus választást nyert, „így nem lenne helyes”, ha az Alkotmány törzsszövegében név szerint szerepelne.

A Fidesz szakpolitikusa hozzáfűzte, hogy korábban az MSZP saját maga döntött úgy, hogy az MSZMP jogutódja kíván lenni, az azzal járó vagyoni és erkölcsi felelősséget is magára vállalva, ám „ezekkel most már nem lehet mit tenni”.

Az Alkotmánybíróság hatáskörére rátérve leszögezte, hogy azt nem érinti az a módosítás, amely szerint a testület a jövőben csak felülvizsgálat után hivatkozhat majd a korábbi határozatok indoklására.

A politikus kifejtette: azt szeretnék elérni, hogy az alapjogok vizsgálata során ne a korábbi alkotmányból levezetett értelmezés alapján alkotott indoklást vegye át a taláros testület, hanem folytassa le újra a vizsgálódást. „Ha ugyanarra a következtetésre jut, (…) akkor nem akarunk és nem is tudunk semmit tenni” – húzta alá.

A választási eljárási törvényről Gulyás Gergely elmondta, hogy legkésőbb márciusig el kívánják fogadtatni az Országgyűléssel, előtte a regisztrációt érintő passzusokon felüli alkotmányellenes szakaszokról záró vita kezdődik majd.

A műsor végén a kereskedelmi csatornákon történő politikai hirdetésekre kitérve úgy fogalmazott: nem szabad engedni, hogy a választási kampány egy pénzügyi versennyé váljon, a reklámidők költsége a piaci alapon működő tévéken ugyanis lényegesen magasabb, mint más médiumokon.