"Fáradtak vagyunk, de boldogok", mert a 26 órás brüsszeli tárgyalás alatt "nagyon sok pénzt kerestünk Magyarországnak" - fogalmazott az interjúban a kormányfő. Megítélése szerint a valóság megértéséhez az visz a legközelebb, ha azt vizsgáljuk, hogy egy főre hét év alatt mennyi EU-s forrás érkezik Magyarországra. Eszerint míg 2007 és 2013 között 660 ezer forint érkezett "koponyánként" az országba, addig a következő hétéves költségvetési ciklusban, 2014 és 2020 között 712 ezer forint jön majd.

Ez azt jelenti, hogy "koponyánként számolva" még soha ennyi pénz nem érkezett Magyarországra, soha nem volt ilyen előnyös az uniós tagság a magyaroknak, mint most - értékelte Orbán Viktor, hozzátéve, hogy a kormány lényegében minden célt elért, amit a tárgyalások előtt kitűzött maga elé.

Ez az a pénzügyi keret, amit Magyarország elérhet, ha jól dolgozik

A 712 ezer forintos fejenkénti támogatással Magyarország ezüstérmes, csak a litvánok előzik meg, ami igazságos is történelmi szempontból, és "a litvánokra nem vagyunk irigyek" - mondta, jelezve ezzel kapcsolatban, hogy felfogása szerint az egész EU "történelmi kompenzáció a volt kommunista országok számára a kommunizmus évei alatt elszenvedett gazdasági veszteségekért". Ezért nem is ajándékként tekint az uniós forrásra, hanem úgy, mint amiért "az apáink meg a nagyapáink megdolgoztak, vagy még inkább megszenvedtek". A miniszterelnök hangsúlyozta ugyanakkor azt is, hogy "az a pénz, ami Magyarországra jön, az egy lehetőség. Tehát ez az a pénzügyi keret, amit Magyarország elérhet, ha jól dolgozunk".

Szavai szerint a dolog úgy fest, hogy ezért a pénzért még itthon meg kell dolgozni, azaz olyan programokat kell készíteni, olyan mezőgazdaságot kell felépíteni, és olyan fejlesztési irányokat kell szabni, amelyek lehetővé teszik, hogy ezek a források meg is érkezzenek Magyarországra. Vagyis "nem hátra kell dőlni, hanem folytatni kell a munkát" - mondta.

Orbán Viktor tájékoztatása szerint 2007 és 2013 között 7060 milliárd forint uniós támogatás érkezett Magyarországra, míg 2014 és 2020 között ez az összeg 7080 milliárd forint lesz, tehát míg az EU büdzséje kisebb lett, a magyaroknak szánt forrás megemelkedett, vagyis "egy kisebb tortából tudtunk nagyobb szeletet kihasítani". A következő hét évben a magyarok zsebében több pénz marad, mint az előző hét esztendőben - jelentette ki, hozzátéve, aki azt állítja, hogy ez nem így van, az hazudik.

Ha az ember nem áll ki a saját érdekeiért, akkor semmit sem tud elérni Brüsszelben

A kormányfő beszélt továbbá a források felhasználásának rendjéről, és elmondta, hogy a támogatások nagy részét, nagyjából 60 százalékát "egyenesen a magyar gazdaságba" akarják eljuttatni. Kitért arra is, hogy azokban a régiókban, ahol a fiatalokat sújtó munkanélküliség meghaladja a 25 százalékot, pályázati úton elérhető gazdaságfejlesztési forrásokat nyitnak meg, ami Magyarországnak mintegy 50 millió eurót jelent.

Az EU-költségvetést érintő esetleges európai parlamenti (EP) vétó esélyét Orbán Viktor rendkívül csekélynek nevezte, ráadásul szerinte ha az EP meg is vétózná a büdzsét, és követelései is lennének, akkor "az inkább csak előnyös lenne Magyarország számára, és semmiképpen nem hátrányos". "De én azt mondom, jobb ma egy veréb, mint holnap egy túzok" - jegyezte meg.

A most elért eredménynek a miniszterelnök szerint az a tanulsága, hogy harcolni kell, mert ha az ember nem áll ki a saját érdekeiért, akkor semmit sem tud elérni Brüsszelben. "Ki kell állni saját magunk mellett. Nagy vita volt Magyarországon az elmúlt két évben, hogy helyes-e az a politika, ami ha kell, konfliktust is vállal. Ez korábban nem így volt" - fejtette ki, hozzátéve, őt is sokan biztatták, hogy "húzzuk meg magunkat, lapuljunk a szőnyeg alá, mert egyébként pórul járunk". Ha így tett volna a kormány, Magyarország nagyon sok pénzt bukott volna - jelentette ki.

Összegzése szerint Magyarország most azért járt jól, mert végre kiállt magáért, és ezt már a világ is tudja, és meg is szokta. Orbán Viktor szavait azzal zárta, hogy januárban több fontos dolog is történt, hiszen több mint öt százalékkal emelkedett a nyugdíj és a minimálbér, megvalósult a rezsicsökkentés, és megindult a munkahelyvédelmi akcióterv. Hozzátette: emellett aktív külpolitikai tárgyalássorozatot tudhat a háta mögött: stabilizált az ország viszonya az EU-val, "az oroszokkal egyenesbe jöttünk", és a törökökkel is kialakított a kabinet egy gazdasági megállapodást.