Európa következő hét évét is meghatározó döntések dőltek el - jelentette ki Orbán Viktor az Európai Tanács üléséről szólva. A kormányfő úgy fogalmazott, hazánk legnagyobb sikere, hogy az elkövetkező hét évre a lehető legkedvezőbb pozícióba került az unió politikai és gazdasági sakktábláján. A világ is kezdi már megszokni, hogy a magyarok kiállnak magukért, és Magyarországot immár mindenkinek egyenlő félként kell kezelnie – hangsúlyozta.

Emlékeztetett rá, hogy a magyar történelem nem kényeztetett el bennünket, „ezért máig él az önfeladó alkalmazkodás és az önkéntes alárendelődés ösztöne”. Az elmúlt két évben világossá tettük, a magyarok nem fogadják el a kettős mércét: egyenlő és méltányos elbánást várunk. Mindenkinek megadjuk és mindenkitől el is várjuk a tiszteletet – szögezte le a miniszterelnök.

Mint mondta az uniós csúcson komoly magyar siker született. Magyarország 2004-es uniós csatlakozása óta még nem értünk el ilyen sikert – fűzte hozzá, kiemelve, hazánk az európai költségvetési tárgyalásokon „lényegében mindent elért, amit el lehetett érni”. Magyarország a tekintélyes második helyet érte el Európában az egy főre jutó uniós pénzek tekintetében – jelentette ki. Orbán Viktor rámutatott, míg az előző hét esztendőben minden magyar emberre 660 ezer forint uniós forrás jutott, addig ez az összeg a következő hét évben fejenként 712 ezer forint lesz. Még soha ennyi uniós támogatás nem jutott Magyarországon egy főre – jegyezte meg.

Sikerült megvédeni az uniós fejlesztések 85 százalékos támogatási részarányát

Felhívta a figyelmet arra, hogy a válság miatt az unió teljes költségvetése csökkent.  Egy kisebb tortából tudtunk a korábbinál nagyobb szeletet kihasítani – emelte ki. Úgy fogalmazott, a következő hét évben több pénz marad a magyarok zsebében az uniós költségvetésből, mint az előző hét évben. Ami pénzt ugyanis Magyarország befizet az uniós költségvetésbe, és amennyit onnan fel tud használni, annak az egyenlege számít, és ez jobb lett számunkra – hangsúlyozta.

Szólt arról is, hogy a hazánknak 2014 és 2020 között járó 2080 milliárd forintos pozitívum a bruttó nemzeti jövedelem 3,6 százalékának felel meg. Emellett megmarad az áfaelszámolás lehetősége, és sikerült megvédeni az uniós fejlesztések 85 százalékos támogatási részarányát is – sorolta, hozzátéve, ez évi 210 milliárd forint megtakarítást jelent a magyar büdzsének.

Jó hír, hogy a közép-magyarországi régió már nem számít elmaradottnak, ugyanakkor azt is sikerült elérnünk, hogy a négy legszegényebb magyar régiónak jutó támogatás nem csökken, annak ellenére, hogy az eredeti javaslat szerint jelentős elvonás fenyegette őket – fogalmazott a miniszterelnök.

A legelmaradottabb térségek hátrányos helyzetét az unió külön másfélmilliárd euróval kívánja kompenzálni – fűzte hozzá.

„Van okunk örülni és bizakodni, de nincs okunk hátradőlni”

Orbán Viktor, hangsúlyozva, hogy Magyarország számára a mezőgazdaság kitörési pont, elmondta: fontos eredmény, hogy a „nagy uniós nyesés” nem érinti az agrártámogatások rendszerét. Hozzátette, hogy e téren jól működött a francia, lengyel, román, magyar tengely.

A kormányfő másik fontos részeredményként említette, hogy 48 millió eurót sikerült kialkudni a fiatalok munkanélkülisége elleni küzdelemre. Ezzel összefüggésben közölte, hogy e támogatást azok a régiók vehetik igénybe, amelyekben a 15-24 év közötti munkanélküliek aránya meghaladja a 25 százalékot.

„Van tehát okunk örülni és bizakodni, de nincs okunk hátradőlni” – szögezte le Orbán Viktor. Amit kiharcoltunk, az egy lehetőség, egy pénzügyi keret, amit Magyarország elérhet és hasznosíthat – jegyezte meg. Hozzátette: ezért a pénzért még meg kell dolgozni, azaz olyan programokat kell készíteni, olyan mezőgazdaságot kell felépíteni, és olyan fejlesztési irányokat kell szabni, amelyek lehetővé teszik, hogy ezek a források meg is érkezzenek.

Magyarország helyes utat választott 2010-ben

Orbán Viktor legfőbb feladatként a célzott gazdaságfejlesztést, és ezáltal a munkahelyteremtést jelölte meg. Hozzátette: „folytatni kell tehát a munkát, hogy a most kiharcolt lehetőséget sikerre válthassuk”.

Csak annak van becsülete, aki akár konfliktusok árán is kiáll a becsületéért – utalt az uniós költségvetés körüli kialakult vitára a kormányfő. Ezzel összefüggésben emlékeztetett: sokan arra biztattak bennünket, hogy „ne ugráljunk, ne bocsátkozzunk vitába a nagyobbakkal, inkább szépen húzzuk meg magunkat a szőnyeg alatt, különben pórul járunk”. Megjegyezte: a magyar kormány 2010-ben szakított ezzel a mentalitással, és a jelen megegyezés is azt bizonyítja, hogy Magyarország számára ez a helyes út. Szavai szerint hazánk most végre jól járt, és csak azért, mert kiállt magáért.

Tájékoztatása szerint Magyarország a költségvetési egyeztetések során következetesen ragaszkodott álláspontjához, és az Európai Unió állam- és kormányfői elismerték a magyar emberek adósság- és hiánycsökkentése érdekében tett erőfeszítéseit.

A sikerhez bátorságra és szövetségesekre van szükség

A költségvetési vita másik tanulságaként a miniszterelnök a szövetségesek szükségességét jelölte meg. Ezzel összefüggésben kifejtette: Magyarországnak sikerült szövetségeseket találni, és egy egyedülálló közép-európai összefogás keretében érvényesíteni a régió közös érdekeit. Összegzésében Orbán Viktor aláhúzta: a sikerhez bátorságra és bajtársiasságra van szükség, amellyel „vállvetve kiállunk érdekeinkért”. A miniszterelnök felszólalása végén köszönetet mondott azoknak a kormányzati tisztviselőknek és szakértőknek, „akik fáradhatatlanul dolgozva megteremtették a sikeres politikai tárgyalások szakmai alapjait. Magyarország nevében köszönöm a munkájukat.”

Cikk:	"Nagyon sok pénzt kerestünk Magyarországnak"
Cikk:	Orbán: Elismerték a magyar emberek erőfeszítéseit
Cikk:	Orbán Viktor felszólalásával kezdődik a Parlament tavaszi ülésszaka