A tárcavezető kiemelte, az, hogy az Európai Bizottság a következő többéves (2014-2020) költségvetéssel kapcsolatban a kohéziós politika tekintetében az országnak "erősen kedvezőtlen" javaslatot dolgozott ki eredetileg, módszertani és objektív tényezők eredménye volt, nem "politikai büntetést" jelentett. Óriási hiba lett volna ezt annak tekinteni, mert "nem lett volna igaz" - hangoztatta. Úgy vélte, bár az elmúlt években bizonyos kérdésekben valóban érvényesült a kettős mérce Magyarországgal szemben, ebben a javaslatban "hátrányos megkülönböztetés, politikai ellenszenv" nem volt. Az, hogy Magyarország végül más országokkal összehasonlítva "kedvező elbánást kapott", annak köszönhető, hogy jó volt a magyar tárgyalási stratégia, és az egyeztetést az utolsó pillanatig folytatták - mutatott rá.
   
Hangsúlyozta, komoly politikai jellegű nézeteltérések jelenleg nincsenek Magyarország és az EU viszonyában. Vannak ugyan folyamatban kötelezettségszegési eljárások, de ezek száma és súlya nem haladja meg az uniós tagállamok átlagát, és "ezek nem politikai kérdések" - fogalmazott. Mint mondta, Magyarország folyamatos párbeszédet akar folytatni az uniós intézményekkel. Megjegyezte, remélhetőleg Magyarországon is jobb lesz a hangulat az EU-t illetően. Magyarország nagyon komoly sikert ért el a többéves költségvetés tárgyalásán a múlt héten - emlékeztetett. Hozzátette, az uniós tagság az országnak rendkívül kedvező, nagy előnyökkel jár, hiszen a közös agrár- és a kohéziós politika kedvezményezettje.
   
A többéves költségvetésről született megállapodással kapcsolatban kifejtette, bölcs kompromisszum jött létre, mert mindenki megértette, hogy fontos érdek a megegyezés. Lehetett volna tovább húzni a megállapodást, de akkor 2014-re nem lett volna többéves pénzügyi keret, ami "beláthatatlan következményekkel" járt volna, sokak szerint az integráció működését sodorta volna veszélybe, és "ezt a felelősséget senki nem merte vállalni" - vélekedett. A külügyminiszter szerint, bár nagyon erős támadások érték a kohéziós politikát, a felzárkóztatásban sikeres volt. A kohéziós politika céljának továbbra is a szegény régiók támogatásának kell lennie - közölte.
   
Az Európai Unió állam- és kormányfői múlt pénteken, kétnapos brüsszeli tanácskozás után döntöttek a közösség 2014 és 2020 közötti keretköltségvetéséről. Az elfogadott dokumentum szerint az EU történetében először csökken a szervezet büdzséje. Orbán Viktor miniszterelnök a csúcsot követő sajtótájékoztatóján ugyanakkor arról számolt be, hogy Magyarország egy főre jutó európai uniós nettó támogatása mindezek ellenére emelkedik, így Magyarország Litvánia után a második az egy főre jutó támogatásokat tekintve.

Erősíteni kell a KEK-országok együttműködését

Martonyi János szerint alapvető magyar érdek, hogy szorosabbra fűzzék a Közép-európai Kezdeményezés (KEK) tagállamainak gazdasági kapcsolatait, hiszen a magyar kivitel több mint 30 százaléka a szervezet országaiba irányul. A külügyminiszter az InfoRádió Aréna című műsorában kedden ezt azzal kapcsolatban mondta, hogy idén Magyarország látja el a KEK elnökségi feladatait. Ez a szervezet hasznos szerepet tölthet be Magyarország Közép-Európa-politikájában - tette hozzá. A KEK-nek ma 18 ország a tagja: Albánia, Ausztria, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Csehország, Fehéroroszország, Horvátország, Lengyelország, Macedónia, Magyarország, Moldova, Montenegró, Olaszország, Románia, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia és Ukrajna. Közülük kilencen tagjai az Európai Uniónak, Horvátország pedig rövidesen hivatalosan csatlakozik.
   
A tárcavezető a magyar-orosz kapcsolatokat illetően hangsúlyozta, rendkívül lényeges cél az energiabiztonság megteremtése, és ennek érdekében az orosz gáz- és kőolajszállítás hosszú távú biztosítása a lehető legkedvezőbb áron. A Nabucco gázvezetékről nem kell lemondania Magyarországnak, hiszen minél több forrás áll rendelkezésre az energiaellátásban, annál jobb a helyzete az országnak az energiabiztonság és az áralku szempontjából - mutatott rá.
   
A magyar-szlovák viszonyról kijelentette, igen jó az együttműködés a Fico-kormánnyal, mert a két országot sok közös érdek köti össze. Ugyanakkor vannak viták is, főleg az állampolgársággal kapcsolatban - közölte. Hozzátette, a két ország között folynak a szakértői tárgyalások, és ezek "nem állnak olyan nagyon rosszul".
   
Martonyi János a Romániához fűződő kapcsolatokról beszélve, a székely zászló ügyéről kifejtette, Magyarországnak van egy elvi álláspontja, az emberi jogok felől közelítik meg a kérdést. Egy közösséghez tartozást nem kell eltitkolni, alapvető jog, hogy olyan szimbólumokat használjanak, amelyek a közösséghez tartozást fejezik ki - emelte ki. Mint mondta, Románia szerint ez azonban a középületekre nem vonatkozik, pedig ez nem lehet gond a 21. századi Európában.