Félremagyarázásra adhat okot az a változás, hogy az élettársak tekintetében, közös gyermek és egyéves együttélés esetén a tartás és lakáshasználat vonatkozásában úgy kell majd elbírálni az élettársak viszonyát, mintha házastársi kapcsolatban élnének – mondta az államtitkár, hozzátéve: ez az élettársi viszony intézményesülését jelenti, tehát mindazok, akik azt állítják, hogy az új Ptk. e státuszba beleavatkozna, „nem mondják el az igazság minden részét”.

Répássy Róbert ugyanakkor megjegyezte: természetesen az élettársak és a házastársak között van jogi különbség, hiszen a házassági vagyonjognak és köteléknek erősebbek a polgárjogi hatásai. Ezzel összefüggésben hangsúlyozta, hogy ezt általában a felek is így akarják.

Kérdésre válaszolva kifejtette: kötelezően csak akkor kell betartani a törvényt, ha nem enged eltérést, márpedig a vagyoni viszonyok szabályozásában van lehetőség eltérésre a Ptk.-tól. Ennek kapcsán rámutatott, hogy a polgárjogi kódex minimumszabályokat állapít meg, vagyis az élettársak esetében a gyermek érdekeire való figyelemmel határoz meg minimális szabályokat, ha nem állapodnak meg eltérően a felek.

A vita egy lényeges pontjára utalva, a KIM parlamenti államtitkára elmondta: el kellett dönteni, hogy az élettársi viszony a szerződéshez hasonló állapot, vagy a család fogalma alá esik. „A gyermektelen párok nem feltétlenül nevezik magukat családnak” – vélekedett Répássy Róbert, hozzáfűzve: ugyanakkor megtehetik, csak nem társul családjogi joghatás a kapcsolathoz.

A végrendelkezőnek nagyobb szabadsága lesz

E területen két szempontot kell összeegyeztetni; egyrészt a végrendelkező akaratát, másrészt pedig az öröklő jogát – fogalmazott. A korábbi szabályozás ezt úgy oldotta fel, hogy „a végrendelet köteles része szorította az örököst”, azaz ha mást jelöltek meg örökösként, a törvényes örökös akkor is a hagyaték felét megkapta – húzta alá, hozzátéve: ez az arány az új szabályozás alapján egyharmadra csökken, vagyis a végrendelkezőnek nagyobb szabadsága lesz abban, hogy kire hagyja vagyonát.

Az úgynevezett kitagadási okok kapcsán az államtitkár közölte: bővül az esetkör, mégpedig azzal, ha szabadságvesztés büntetését tölti az örökös, illetve azzal, ha nem nyújtott tőle elvárható segítséget a végrendelkezőnek. Elég gyakori élethelyzet, hogy érdemtelenné válik az örökös az öröklésre – jegyezte meg.