A Joint Venture Szövetség csütörtöki budapesti, Foglalkoztatás 2013 című szakmai rendezvényén Andor László foglalkoztatásért felelős uniós biztos kiemelte: a jelenlegi európai foglalkoztatási helyzet sokféle megoldást kíván, az adott ország sajátosságaitól függ, hogy milyen típusú munkaerő-piaci reformok szükségesek. A bizottság azt próbálja elérni, hogy közös európai kerete legyen a gondolkodásnak, és közös megoldásokat dolgozzanak ki azokra a problémákra, amelyek minden tagállamban jelen vannak.
   
Andor László elmondta: jelenleg az Európai Unióban különösen súlyos a fiatalok munkaerő-piaci helyzete, és a tartós munkanélküliek részaránya is folyamatosan nő. Sok olyan tagállam van - például a balti államok -, ahol nemcsak a munkanélküliség magas, egyidejűleg az állástalanok mintegy fele tartósan munkanélküli. Hozzáfűzte: az ifjúsági munkanélküliség nemcsak gazdasági, hanem egyre súlyosbodó szociális probléma is, amelyből éves szinten 150 milliárd euró veszteség adódik az EU-ban.
   
Az év második felében az unió egészét tekintve dinamikusabb időszak következhet a gazdaságban - legalábbis az elmúlt évekhez viszonyítva -, bár így is lesznek recesszióban maradó tagállamok - tette hozzá.

Az uniós biztos emlékeztetett arra, hogy a foglalkoztatási csomagot 2012 áprilisában fogadták el, decemberben pedig az ifjúsági foglalkoztatási csomagot, amely előírja az úgynevezett ifjúsági garancia bevezetését. Utóbbiról várhatóan februárban döntenek a foglalkoztatási miniszterek - mondta, hozzátéve, hogy a tagállamok remélhetőleg kötelezettséget vállalnak majd ifjúsági garanciaprogramokat beindítására; ezekre uniós források állnak majd rendelkezésre.
   
Az ifjúsági garanciaprogramról kifejtette: ha egy 25 év alatti fiatal 4 hónapon belül nem talál munkát, akkor minőségi munkát, szakmai gyakorlatot vagy tanulási lehetőséget kell biztosítani számára, hogy aktív maradhasson, ne vesszen el a tudása, és munkájából jövedelemhez jusson. Ez a garanciaprogram nem szünteti meg egyik napról a másikra a problémát, de csökkentené az ifjúsági munkanélküliséget - hangsúlyozta a biztos.
   
Az Európai Unió az ifjúsági munkanélküliség csökkentését célzó program mellett arra törekszik, hogy a munkaerő-kereslet élénkítése érdekében csökkentsék a munkára rakódó terheket, emellett fokozzák a mobilitást. Ezenkívül az EU-ban szeretnék növelni a munkaerő-piaci szempontból sérülékenynek mondható csoportok, például a nők foglalkoztatását, és fontosnak tartják a szociális gazdaság és a szociális vállalkozások bővítését is - ismertette a terveket Andor László.
   
Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára előadásában kifejtette: Magyarországon 3,7 millió és 4 millió között mozog a foglalkoztatottak létszáma több mint 20 éve, ahhoz ugyanakkor, hogy az európai uniós átlagot Magyarország meg tudja közelíteni, jelentősen növelni kell a foglalkoztatottak létszámát.
   
Az országban szükség van egymillió új munkahelyre, ugyanakkor figyelembe véve, hogy átlagosan 500 ezer regisztrált álláskereső és 300 ezer inaktív van, egyik napról a másikra nem lehetne betölteni ennyi állást - jelezte az államtitkár, hozzátéve, hogy a demográfiai folyamatokon is fordítani kell.
   
Czomba Sándor szerint tartós, érdemi foglalkoztatásbővülést gazdasági növekedés nélkül nem lehet elérni, és válságban, illetve pörgő gazdaságban más-más foglalkoztatáspolitikai eszközre van szükség.
   
Magyarországon a munkanélküliségi ráta az elmúlt két és fél évben stagnált, 10 és 11 százalék között mozgott, a foglalkoztatás pedig folyamatosan emelkedett; a 40-54 éves nők foglalkoztatási adata például jobb, mint az európai uniós átlag.
   
Rámutatott: egyes csoportoknál tovább kell növelni a munkaerő-piaci aktivitást. Ilyenek a nők, a 25 év alattiak, az 55 év felettiek; itt energiát kell fektetni abba is, hogy a meglévő munkahelyek megmaradjanak - mondta, hozzátéve, a munkahelyvédelmi akcióterv kedvezményei éppen ezt segítik elő.
   
Az államtitkár elmondta: a munkahelyvédelmi akcióterv 300 milliárd forintos keretéből 2-2,5 százalékos általános járulékcsökkentést lehetett volna végrehajtani, ennek ugyanakkor nem lett volna pozitív foglalkoztatási hatása, ezért döntött úgy a kormány, hogy célzott járulékkedvezményeket adnak az akcióterv keretében. Így jelentős szociális hozzájárulási adókedvezményt kap a munkaadó a 25-50 év közötti szakképzetlen, 25 év alatti, az 55 év feletti, tartós álláskeresők, és a gyesről visszatérő munkavállaló után.
   
Az akcióterv által biztosított járulékkedvezményeket igénybe véve egy-egy cég évente munkavállalónként 174 000 forintot takaríthat meg - hangsúlyozta Czomba Sándor.