Avató beszédében az államtitkár, aki kétnapos hivatalos látogatáson tartózkodik Kárpátalján, hangsúlyozta, hogy a Külügyminisztérium és Munkács együttműködése révén készült, a második világháborúban Budapesten zsidók tízezreinek életét megmentő svéd diplomata emlékét megörökítő dombormű felavatása részét képezi a tavalyi Wallenberg-év mintegy százhúsz, világszerte tartott eseményének. Az államtitkár emlékeztette hallgatóságát Wallenberg rendkívüli emberszeretetére, páratlan bátorságára és az emberek mentésében tanúsított találékonyságára. Mint kifejtette, nem félt a haláltól, pedig minden nap a halál közelében volt. Bátorsága csak Dávid királyéhoz mérhető, aki a legenda szerint az oroszlánnal is szembeszállt, hogy megmentse annak áldozatát – mondta, hozzátéve, hogy Wallenberg bátor példájából a ma élőknek erőt kell meríteniük.
   
Németh Zsolt azt is elmondta: Kárpátalja úgy kötődik Wallenberg sorsához, hogy annak a Szovjetuniónak a része volt, amely a svéd diplomatát elpusztította. Utalva a Mihajlo Kolodko ungvári szobrász által készített emléktáblára, amely a 20. század két diktatúrájának, a nácizmusnak és a kommunizmusnak az egylényegűségét jeleníti meg, rámutatott, hogy Wallenberg egyik diktatúra karmaiból mentette az embereket, miközben a másik őt magát ölte meg. Az államtitkár tragikusnak nevezte, hogy Kárpátaljáról és Munkácsról mintegy 100 ezer zsidót hurcoltak és pusztítottak el, s ezzel pótolhatatlan veszteség érte a vidéket és a várost, mert vége szakadt egy több évszázados kultúrának és történelmi hagyománynak.
   
Lengyel Zoltán polgármester beszédében kiemelte, hogy a bronz emléktáblát Munkács központjában, a Raoul Wallenberg utcában helyezték el. Azon a helyen, ahol a gettó állt, amelyből 1944 májusában 28 ezer zsidót hurcoltak el, s közülük mindössze kétezren tértek vissza – emlékeztetett Munkács polgármestere, aki köszönetét fejezte ki a Külügyminisztériumnak azért, hogy közreműködött Wallenberg emlékének megörökítésében.