Nagymértékben, több mint 60 százalékkal, 2,7 milliárd euróra javult hazánk agráregyenlege 2009 és 2011 között, és a folyamat a tavalyi évben is folytatódott – közölte lapunk megkeresésére Czerván György. A Vidékfejlesztési Minisztérium agrárgazdaságért felelős államtitkára arról számolt be, hogy tavaly január és november között az agrárexport értéke 7,4 milliárd euró volt, részaránya a nemzetgazdaság exportjából 10 százalékra nőtt. A külkereskedelmi egyenleg többlete ugyanebben az időszakban 3,4 milliárd euróra emelkedett. Bár mind a kivitel, mind a behozatal döntő része az uniós országokhoz köthető – a kormány által meghirdetett keleti nyitás politikájának eredményeként –, az orosz és ázsiai piacokkal folytatott kereskedelmi kapcsolataink is jelentősen élénkültek.

Ázsia esetében 2009–2011 között az export 45, az import pedig 28 százalékkal bővült, az egyenleg ennek megfelelően több mint 52 százalékkal javult. Hasonlóan kedvező számokról tudott beszámolni az államtitkár Oroszországgal kapcsolatban. Az említett időszakban az orosz piacra irányuló agrár- és élelmiszer-ipari kivitelünk 31 százalékkal, 192 millió euróra bővült, míg behozatalunk 4,6 százalékkal, 694 ezer euróra csökkent. A tavalyi évről jelenleg novemberig állnak rendelkezésre adatok, amelyek szerint Oroszországba irányuló exportunk további húsz százalékkal nőtt, miközben importunk további 26,8 százalékkal csökkent 2011. január–novemberhez viszonyítva. Az oroszokhoz elsősorban zöldségből és gyümölcsből előállított készítményeket, emellett takarmányokat, húsokat és kukoricát szállítottunk.

Közelebb a Távol-Kelet

Magyarország 2011-ben 6,5 millió euró értékben exportált agrártermékeket Kínába, ami a 2009-es kivitel több mint kétszerese. Ugyanebben az időszakban az import 15,6 százalékkal, 14 millió euróra csökkent, ezért a külkereskedelmi egyenleg hiánya közel 15 százalékkal mérséklődött. Tavaly január és november között a Kínába irányuló magyar agrárkivitel 36,8 százalékkal bővült 2011 azonos időszakához viszonyítva. Legfőbb exporttermékünk egyébként a bor volt.

A keleti nyitás eredményének egyik kiemelkedő példájaként említette még az államtitkár Kazahsztánt is, ahova 2011-ben az előző évhez képest fele annyit exportáltunk, ám tavaly a trend már megfordult, és 32 százalékos növekedés volt megfigyelhető. Emellett a tajvani kivitelünk 2009 és 2011 között közel három és félszeresére bővült, tavaly pedig stagnált. A vizsgált hároméves időszakon belül hongkongi agrárexportunk is megduplázódott, azonban a kivitel 2012. január–novemberben valamennyit csökkent.

Ugyancsak jelentős előrelépés történt az indiai kereskedelmi kapcsolataink terén, noha a kimagasló külkereskedelmi hiányt csak lefaragni tudtuk, eltüntetni nem. Az államtitkár munkatársai által kérésünkre elkészített elemzés szerint Indiába 2011-ben közel hatszor akkora értékben szállítottunk agrárterméket, mint 2009-ben. Tavaly a január–novemberi időszakban az előző év azonos időszakához képest exportunk értéke további közel nyolcvan százalékkal nőtt. Külkereskedelmi hiányunk így jelentősen csökkent.

A közel-keleti sikerek közül kiemelésre érdemes a szaúd-arábiai 37 százalékos javulás, amelyet a 2009 és 2011 közötti időszakban értünk el. Ez a tavaly november végi adatok alapján csaknem 46 százalékkal nőtt tovább – olvasható ki a minisztériumi kimutatásból. Az Egyesült Arab Emírségekbe irányuló kivitel értéke 74 százalékkal nőtt 2011-ben a két évvel korábbi szinthez képest, tavaly pedig még jelentősebb, 126 százalékos exportbővülést regisztrálhattunk.

Felemás balkáni szereplés

A Bosznia-Hercegovinába érkező magyar agrártermékek értéke 2011-ben 86,8 millió euróra nőtt, ami 23 százalékkal volt több mint 2009-ben. Az import közben 29 százalékkal csökkent. Ezek eredőjeként a külkereskedelmi egyenlegünk több mint 24 százalékkal javult. Tavaly január–novemberben ez a tendencia folytatódott.

Szerbiával kapcsolatos kereskedelmi egyenlegünk ugyanakkor 4,3 százalékkal romlott 2011-ben a két évvel korábbi állapothoz képest. 2012. január–novemberi időszakában viszont már negyedére esett vissza a hazai hiány, miután exportunk értékben 35 százalékkal, importunk viszont csak 8,6 százalékkal nőtt. 2009 és 2011 között pozíciókat veszítettünk Macedóniával szemben is, ahonnan 2011-ben a három évvel azelőttihez képest 105,5 százalékkal több agrártermék érkezett hazánkba, ami – egyébként igen kedvező – egyenlegünket majdnem harminc százalékkal, négymillió euróra rontotta.

Bővülő térségi kapcsolatok

Románia 2007-es uniós csatlakozása óta nagymértékben bővült az országaink közötti agrár-külkereskedelem. Keleti szomszédunkhoz irányuló agrárkivitelünk 2007 és 2011 között 46 százalékkal bővült. Az eredetileg vizsgált 2009 és 2011 közötti két évben az export csaknem 22 százalékkal, 838 millió euróra bővült. Ugyanebben az időszakban az import 262 százalékkal emelkedett, ám az exporttól jóval elmaradó értéke miatt pozitív egyenlegünk ezzel is csak egy százalékkal, 621 millió euróra csökkent.

A magyar–szlovák agrár-külkereskedelem a 2004-es uniós csatlakozás és 2011 között töretlenül fejlődött. Ez idő alatt a Szlovákiába irányuló hazai agrárkivitel több mint tizennégyszeresére, 938 millió euróra emelkedett, míg az onnan érkező import jóval szerényebb mértékben (több mint háromszorosára), 464 millió euróra bővült. Ennek köszönhetően a korábbi negatív egyenleg megfordult, s 2011-ben már 473 millió eurós többletet tudtunk elérni. Ugyanakkor tavaly január és november között az export 14,4 százalékkal csökkent, míg az import 4,3 százalékkal nőtt. Az Ukrajnába érkező magyar agrárexport 2011-ben 150 millió euró volt, 77 százalékkal több, mint 2009-ben. Az import értéke 33 millió euró volt. A külkereskedelmi egyenlegünk 66 százalékkal javult.