Rogán: Bajnai ma sem tud semmi újat nyújtani

Egy olyan ember hirdetett programot ma, aki a Gyurcsány – kormány minisztereként komoly felelősséget visel az ország gazdaságának tönkretételében – mondta Rogán Antal hétfői sajtótájékoztatóján.

Létrehozva: 2013. február 18., 15:53 | Utoljára frissítve: 2013. február 18., 16:05	nyomtat	küld

kapcsolódó

	Bajnai nem a jövő, a múlt embere
	Bajnai Gordonnak a magyar emberekkel van vitája
	Hazánk nem kér többé baloldali bankárkormányt

Kifejtette: Bajnai Gordon két negatív gazdaságtörténeti rekordot is felállított kormányzása idején. Egyrészt ekkor érte el negatív csúcsát a magyar gazdasági visszaesés, másrészt pedig a Haza és Haladás vezetőjének kormányzására datálható a GDP-hez viszonyított legmagasabb államadósságszint is - tette hozzá.

Fotó: fidesz.hu

Ezzel összefüggésben a fideszes politikus kiemelte: 2009-ben – soha nem látott mértékű - 7 százalékos volt a gazdasági visszaesés, s „bár kritizálhatja Bajnai Gordon a jelenlegi kormányt, de az ő kormánya ennél sokkal gyengébben teljesített”. Az államadósság kapcsán az MNB adataira hivatkozva Rogán Antal úgy fogalmazott: Bajnai kormányzásának végére az ország adóssága elérte a nemzeti össztermék 85 százalékát.

„Ma már nemzetközi hírű elemzők is kimondják, hogy a magyar gazdaság egyik legnagyobb nehézségét az jelenti, hogy a költségvetés nem tudja eléggé támogatni a növekedést, hiszen óriási pénzeket kell az államadósság törlesztésére fordítani” – tette hozzá. Viszonyításképp a frakcióvezető megjegyezte, hogy kétszer-háromszor akkora törlesztési kötelezettségeink vannak, mint a környező országoknak.

Bajnai Gordon személyében egy olyan ember hirdet gazdasági programot ma, aki annak idején automatikusan teljesítette az IMF minden feltételét – hangsúlyozta Rogán Antal, hozzátéve: a volt kormányfő csökkentette a nyugdíjakat, a béreket, és általános, értékalapú ingatlanadót vezetett be.

Beszédes az is, hogy mi nem szerepelt Bajnai Gordon regnálása idején a gazdasági intézkedések között – húzta alá, hozzáfűzve: bankadóról egyáltalán nem gondolkodtak el, a devizahitelesek megsegítése még csak szóba sem került, és a rezsicsökkentés sem. Ennek kapcsán a fideszes politikus emlékeztetett: 2002-2010 között közel kétszeresére emelkedett a villamos energia, és háromszorosára a gáz ára. „Ha ma Bajnai Gordon programot hirdet, nem az a kérdés, ami benne van, hanem az, ami nincs” – vélekedett Rogán Antal.

Egyúttal felidézte azt is, hogy a szocialisták élénken cáfolták, hogy a gáz árának emelésére készülnének, amiről egyértelműen kiderült, hazugság volt. A Fidesz parlamenti képviselőcsoportjának vezetője ezzel összefüggésben utalt a kedvezményes lakáshitelekre is, amelyeket szintén a szocialisták töröltek el, ezzel is a devizahitelek felé terelve az embereket.

Bajnai Gordon ugyan igyekszik hevesen cáfolni azt is, hogy a minimálbér csökkentésében gondolkodnának, de az a Haza és Haladás programjának legfrissebb változatának 46. oldalán megtalálható, „azaz még ma sem mond igazat a volt miniszterelnök” – hangsúlyozta Rogán Antal.

Bajnai Gordon a múlt embere, egyértelmű felelősség terheli a 2002-2010 közötti szocialista kormányzásért – vélekedett a fideszes képviselő, leszögezve: „Bajnainak nem a jelenlegi kormánnyal, hanem az emberekkel van most vitája”. „Azt gondolom, hogy ma sem tud semmi újat nyújtani ahhoz képest, amit 2002 és 2010 között miniszterként és miniszterelnökként produkált, és a gazdaságban teljesített” – fűzte hozzá.

„Ennek az ügynek tartalma nincs”
 
A miniszterelnök mentelmi ügyét kérdésre válaszolva Rogán úgy kommentálta: a Csepeli Bíróság megkeresését butaságnak tartja. A részletekről szólva kifejtette: a miniszterelnöknek levelet írt valaki, majd megsértődött azért, mert nem kapott időben kellő mélységű választ, és ezt sértegetésnek véve fordult bírósághoz. A mentelmi bizottságban pártállástól függetlenül mindenki súlyának – vagy súlytalanságának – megfelelően kezeli az ügyet, ennek az ügynek tartalma nincs – húzta alá.

Van választási lehetőség

A hallgatói szerződéseket érintő felvetésre válaszolva a Fidesz frakcióvezetője úgy fogalmazott: a felsőoktatási rendszerben mindig három választási lehetőség áll a diákok előtt; vagy családi háttértől, munkalehetőségtől függően maguk finanszírozzák tanulmányaikat, vagy diákhitelt vesznek igénybe, vagy - harmadik lehetőségként - hallgatói szerződést kötnek. Ezzel összefüggésben kifejtette: mindegyiknek megvannak a maga következményei, mérlegelni kell. „Ha az ember nagyobb szabadságot akar, akkor nem választhatja a hallgatói szerződést, mert azzal kötelezettségek is járnak” – vélekedett. Ugyanakkor megjegyezte azt is, hogy a kormány a hallgatói szerződés tartalmáról bármikor kész tárgyalni.