Papcsák Ferenc ezen fontos rendelkezések közé sorolta az Országos Bírósági Hivatal vagy a legfőbb ügyész jogosítványait, a kommunista diktatúra idején elkövetett bűnök elévülhetetlenségét, a családi kapcsolatok meghatározását vagy a közmédiában folytatott politikai kampány szabályozását. Megjegyezte: a családi kapcsolat a házasságon alapul, amely férfi és nő között jön létre, valamint a szülő-gyermek viszonyt jelenti.
   
Papcsák Ferenc az Ab-vel kapcsolatos változtatások között szólt arról, hogy bővül azoknak a köre, akik a testülethez fordulhatnak. Mint mondta, a testület döntéseinek az alaptörvényen kell alapulniuk, ezért indokoltnak tartotta, hogy az annak hatályba lépése előtt keletkezett határozataikat ne vehessék figyelembe. A képviselő fontosnak tartotta az egyházaknak és a kisebbségeknek biztosítandó jogokat is, és azt is, hogy az egyetemi kutatási és oktatási autonómia sérelme nélkül hatékony gazdálkodás valósuljon meg a felsőoktatásban, a kormány felügyelete által. Úgy vélte, azzal is egyet lehet érteni, hogy azok a hallgatók legyenek támogatott felsőfokú tanulmányokra jogosultak, akik vállalják, hogy egy bizonyos ideig Magyarországon dolgoznak.
   
A hajléktalankérdéssel kapcsolatban kijelentette: a többséget is megilletik emberi jogok. Az állam és az önkormányzatok kötelezettségének nevezte, hogy szállást biztosítsanak a fedél nélkülieknek, ugyanakkor a közrend, a közbiztonság, a közegészségügy és a kulturális értékek védelme érdekében tilthatónak nevezte a közterületek életvitelszerű használatát.