A Fidesz ügyvezető alelnöke az intézkedés részleteiről szólva elmondta, hogy a csökkentés során figyelni kell, hogy az ágazatban szolgáltató vállalatok ne menjenek tönkre. Ugyanakkor – jelezve, hogy nem ad hoc intézkedésről van szó - hangsúlyozta azt is: a víziközmű-szolgáltatást szabályozó törvényben foglaltak szerint változtatni kívánnak a szolgáltatási struktúrán is. Ezzel összefüggésben közölte, hogy jelenleg 600 víziközmű-szolgáltató van ma Magyarországon.

Hozzátette: a szakma rég azt mondja, hogy ez az elaprózott szolgáltatási szerkezet jelentős költségelemet épít a díjakba. Ráadásul fizikailag teljesen indokolatlan, hiszen nincs tíznél több elkülönült vízbázisa az országnak – mutatott rá Kósa Lajos. A Fidesz ügyvezető alelnökének tájékoztatása szerint jelentős költségmegtakarítás érhető el a kisebb szolgáltatók egységes rendszerbe kapcsolásával.

Ezzel jelentős költségcsökkentés érhető el

A hulladékgazdálkodással kapcsolatban Kósa Lajos elmondta, hogy rendkívül különbözőek a szemetelési szokások településtípustól függően. Éppen ezért azt vizsgálják, hogy például a kertvárosi lakókörzetekben ne a jelenlegi számlázási rend alapján, hanem a ténylegesen elszállított mennyiség alapján fizessenek az emberek.

Ezzel jelentős költségcsökkentés érhető el – szögezte le, hozzáfűzve, hogy a szelektív hulladékgyűjtési szokásokra is hatással lehet a változtatás. A fideszes politikus ennek kapcsán jelezte, hogy április-májusig a kabinet és a kormánypárti frakciók elé kívánják terjeszteni javaslataikat, hogy azokról még a tavaszi ülésszakban határozhasson a Parlament.

Németh: A szolgáltatók nem adják könnyen ezt a 10 százalékot

Elsőként a PB-gázpalackok és a tartályos gáz díja csökkenhet, amellyel kapcsolatban hatósági ár bevezetését mérlegelik – jelentette be Németh Szilárd országgyűlési képviselő. Ezt a fideszes politikus azzal indokolta, hogy tartály- illetve PB-gázt elsősorban a halmozottan hátrányos helyzetű rétegek használnak.

Szólt arról is, hogy a díjcsökkentések kidolgozásakor folyamatos párbeszédet kívánnak folytatni az ágazati érdekképviseletekkel, szakmai szervezetekkel, a szolgáltatók menedzsmentjeivel és tulajdonosaival. Ugyanis szavai szerint kiemelt szempont számukra, hogy a szolgáltató cégek működőképesek maradjanak, illetve a területhez kapcsolódó munkahelyek megmaradjanak. Németh Szilárd kiemelte, hogy a Fővárosi Önkormányzattal, - mint az egyik legnagyobb tulajdonossal -, külön egyeztetést kezdeményez a munkacsoport. A fővárost György István alpolgármester képviseli a tárgyaláson.

Az ellenőrzésben nagyon fontos szerepet szánunk a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságnak – hangsúlyozta, hozzátéve: „jól látszik, hogy a szolgáltatók nem adják könnyen ezt a 10 százalékot”. Elsősorban a külföldi szolgáltatók mindent bevetnek, még a jó ízlés vagy a törvényesség határát súrolva is – utalt a képviselő az ELMÜ - ÉMÁSZ fenyegető tartalmú levelére, amelyet a lakosság részére postáztak.

Jönnek az átláthatóbb számlák

Fónagy János, az NFM parlamenti államtitkára a számlaegyszerűsítés fontosságát hangsúlyozva elmondta, hogy számlatükör bevezetésével az áram- és gázszámla első oldalán négy elemet kell kötelezően feltüntetni: a fogyasztott mennyiséget, az egységárat, az áfatartalmat és a végösszeget. A számla hátlapján pedig részletes, szakmailag lényegesen több adatot tartalmazó tájékoztatás elhelyezését tette kötelezővé a tárca – tette hozzá. A nemzeti fejlesztési tárca államtitkára jelezte azt is, hogy a szolgáltatóknak a tízszázalékos csökkentést is fel kell tüntetniük a számlán.

Mindezeken túl Fónagy János leszögezte: nem a bírságolás a céljuk, hanem az, hogy az emberek minél előbb és minél világosabb képet nyerhessenek arról, milyen elemeket tartalmaz a részükre kiküldött villamos áram- vagy gázszámla. Az államtitkár előrebocsátotta, hogy a többi közüzemi számlánál is tervezik a számlatükör rendszerének bevezetését.

„Többe kerülne a leves, mint a hús”
 
Kósa Lajos kérdésre válaszolva elmondta: a víziközmű törvény kimondja, hogy 150 ezres fogyasztószám felett lehet csak ilyen jellegű szolgáltatást nyújtani. Mint mondta: az új szabályozás hatására a piac automatikusan össze fog szerveződni. Ez maga után vonhatja a menedzsmentek létszámának csökkenését, illetve olcsóbbá válhat az anyagbeszerzés is –tette hozzá.
 
Arra a felvetésre, hogy a rezsicsökkentésekkor miért nem veszi figyelembe az árszabályozás a szociális helyzetet, a Fidesz ügyvezető alelnöke úgy reagált: ha figyelembe veszik ezt a tényezőt, akkor „többe kerül a leves, mint a hús”. Ennek kapcsán felidézte: az MSZP jövedelmi viszonyok szerint akarta bevezetni a gyerekneveléshez kapcsolódó állami támogatásokat. Azonban kiderült, hogy a rendszer kiépítése és üzemeltetése többe került, mint a folyósított támogatások összesen – fűzte hozzá.