A római-parti árvízvédelmi mű továbbtervezéséről dönthet a főváros

A római-parti árvízvédelmi mű továbbtervezéséről dönthet pénteki ülésén a Fővárosi Közgyűlés.

Létrehozva: 2013. február 20., 08:06 | Utoljára frissítve: 2013. február 20., 12:20	nyomtat	küld

kapcsolódó

A fővárosban nem emelkednek a folyékony hulladék kezelési díjak

A Királyok útja-Nánási út nyomvonalon húzódó 3,1 kilométeres védvonalat három szakaszra osztva tervezték: a Pünkösdfürdő és az Őrtorony utca közötti mintegy 1330 méteres, az Őrtorony utca és a Rozgonyi Piroska utca közötti 800 méteres, valamint a Rozgonyi Piroska utca és Nánási köz közötti 580 méteres szakaszon. Az első és második szakaszon alumínium betétpallós szerkezetet javasol a tervező, a Rozgonyi Piroska utca torkolatánál pedig a jelenlegi kerítés elbontásával és új, vízzáró vasbeton fal megépítésével alakítható ki legcélszerűbben a védmű.

A harmadik szakaszon ugyancsak mobil, alumínium árvízvédelmi fal lenne, a tervezett nyomvonal a Kadosa utcáig húzódna. A szakasz másik felén a tervező a már megvalósult telekfeltöltések miatt nem javasolja a védmű kiépítését, mert több mint százmillió forintos költséggel járna és mindössze egy ingatlant védene. Jelezték azt is: az ingatlan csak 830 centimétert meghaladó tetőzésű árhullám esetén lenne veszélyben, ami az elmúlt száz évben öt alkalommal fordult elő. Ha az ingatlannal szomszédos telket is feltöltik és beépítik, megszűnik az árvízveszély.

Szeneczey Balázs városfejlesztési főpolgármester-helyettes előterjesztésében arra is kitér: a javasolt műszaki beavatkozásokkal a part menti sáv rendezett lesz, nem lesz szükség kisajátításokra, a parti rekreációs feltételek javulnak, a sólyapályákat továbbra is lehet használni, az alumínium mobilfal mentén pedig semmilyen művi szerkezet nem zavarja a part életét az ármentes időszakban. A védművet 954 centiméteres magasságban határozhatja meg a testület.

Az Index közben arról írt, hogy információi szerint helyi jelentőségű védett természeti területté nyilvánítaná a Római-partot a Vidékfejlesztési Minisztérium javaslatára a Duna-Ipoly Nemzeti Park. Mint írták, a hivatal a Védegylet megkeresésére reagált, mivel a szervezet szerint a tervezett mobilgáthoz szükséges partátalakítások jelentős természeti értékeket semmisítenének meg.

Erre Tarlós István főpolgármester és városüzemeltetési helyettese, György István a főváros honlapján azzal reagált, hogy közleményben leszögezte: a védművet meg kell valósítani! Felhívták a figyelmet arra, hogy árvízvédelmi szempontból a Római-part Budapest legkritikusabb szakasza, a védművet "réges-régen meg kellett volna építeni". Jelezték: a főváros és a kormány előteremtette a megvalósításhoz szükséges forrásokat, folyik a tervezés. "A védmű megépítésének megakadályozása például a 2002-es árvízhez hasonló esetben beláthatatlan következményekkel járhat, amiért minden erkölcsi és jogi felelősséget a védmű megvalósítását akadályozóknak kell viselniük" - írták.

 A VM szerdán az MTI-vel azt közölte: tévesen jelent meg a sajtóban, hogy a tárca javaslatára a Duna-Ipoly Nemzeti Park helyi védettséget akarna adni a Római-partnak. A helyi védetté nyilvánítás nem tartozik sem a VM, sem a Nemzeti Park Igazgatóság hatáskörébe - írták a közleményben. A helyi önkormányzat képviselő-testületének döntése alapján lehet valamely területet helyi védetté nyilvánítani - tették hozzá.