A gulag a maga teljes gonoszságával a halál ideológiáját jelenítette meg – hangsúlyozta Rogán Antal. A Fidesz frakcióvezetője kiemelte, a tábor túlélői példátlan hősiességről tettek tanúbizonyságot, „bár közülük sokan nem így gondolták”. „Mi nem voltunk hősök, nem voltunk vértanúk, csak túl akartuk élni a poklot” – idézte Olofsson Placid atya szavait. Én ennek ellenére azt mondom, hogy hősök ők mindannyian, azok is, akik túlélték, és azok is, akik nem – fűzte hozzá a politikus.

Mint mondta, az a fajta túlélés, amiről a visszaemlékezések szólnak, már nem pusztán életösztön, hanem vállalt küldetés. Hozzátette, egy kommunista munkatáborban – ugyanúgy, mint egy náci haláltáborban – a túlélésről döntést kellett hozni, és fel kellett venni a harcot a szenvedéssel és a gonoszsággal.  A táborok lakói túl akarták élni, nem elsősorban önmagukért, hanem egymásért, hogy egymásban is tartsák a lelket. Meg azokért, akik idehaza várták őket. És értünk is. Mindazokért, akik csak így, csak rajtuk keresztül tudhatjuk meg az igazságot – jelentette ki.

Rogán Antal úgy fogalmazott, ha mind odavesztek volna, talán sosem derül fény a kommunizmus igazi természetére, és nem lennének hiteles tanúk, bizonyítékok arra, hogy „a legsötétebb aljasságok egyike volt a gulag táborok megszervezése”. Rámutatott arra is, hogy a visszaemlékezések, megemlékezések, dokumentumfilmek létfontosságúak annak érdekében, hogy hasonló szörnyűség ne történhessen meg ismét.

A gulagot ugyanis meg kell tanítani a világnak, mert a világ nem ismeri; és akik tudták, azok számára is kezd néha feledésbe merülni – szögezte le. Mint mondta, ezt jól jelzi az Alkotmánybíróság „aggasztó döntése, mellyel megsemmisítették az önkényuralmi jelképek tiltását”. Ebből is látszik, hogy a XX. század gyalázatos rémtettei lassan kezdenek a megszépítő messzeség homályába veszni: Ha nem vigyázunk, egyszercsak belepi őket a paragrafusok élettelen tömege, és kezdjük azt érezni, hogy ami akkor volt, az tán nem is volt annyira gonosz – hívta fel a figyelmet. Rogán kijelentette, az, amit a gulag és a kommunizmus jelentett, az nem írható le másként, mint az emberi aljasság legaljasabb fokmérőjét jelző szavakkal: a gonoszsággal, a rémséggel, a szörnyűséggel, a halállal.

Itt Magyarországon, ahol mindkét XX. századi rémuralom milliók életét tette pokollá, nem élhetünk békében együtt azok jelképeivel – hangsúlyozta.  Hozzáfűzte, országgyűlési képviselőként helytelen dolognak tartaná, ha az ezzel kapcsolatos vitát „eldugnánk egy parlamenti törvény valamelyik paragrafusába”. Ezt a vitát nyíltan fel kell vállalni, úgy, hogy annak helye, súlya legyen a nyilvánosságban – közölte, megjegyezve, önálló javaslat formájában kell kimondani, hogy „az, ami annak idején történt, számunkra elfogadhatatlan, elutasítjuk, és ezért tiltjuk”.

Szólt arról is, hogy ebben a vitában azt is ki kell mondani, hogy veszélyes összehasonlítani egyik gonosztettet a másikkal. Nincs kétféle népirtás, nincs kétféle önkényuralom – húzta alá. Emellett megjegyezte azt is, hogy az orosz néplélek és a kommunizmus nem ugyanaz, helytelen összemosni a kettőt. A kommunizmus nem orosz jelenség, azok a kommunisták voltak a magyarokra leginkább veszélyesek, akik itt éltek közöttünk – szögezte le.

Rogán Antal beszédében rámutatott, a gulag lakóinak ahhoz, hogy meg tudják tartani önazonosságukat, hitüket, ahhoz időnként saját magukra, családtagjaikra, vallásukra és ünnepeikre is emlékezniük kellett. Példaként Placid atya egyik történetét elevenítette fel, aki arról mesélt, hogy egy karácsonykor néhány fogoly zárlatot csinált a tábor generátorában, azért, hogy a katonák rakétákkal világítsanak a hiba elhárításáig. Így Szenteste a táborban fogva tartottak a barakk ablakában állva, tűzijáték és csillagszórók fényében ünnepelhették lelkükben a karácsonyt. Ebből is látszik, hogy akik túléltek, nem azért élet túl, mert a fizikumuk volt erős. Azért éltek túl, mert a lelkükben tudtak ellenállni annak, amit a kommunizmus számukra jelentett – zárta szavait a politikus.
 
A beszédet követően az emlékműnél a Gulagon Elpusztultak Emlékének Megörökítésére Alapítvány által rendezett megemlékezésen katonai tiszteletadás mellett koszorúzást tartottak. Az emlékműnél koszorúzott Rogán Antal, Boross Péter volt miniszterelnök, Antall Józsefné, az egykori miniszterelnök felesége, valamint a Honvédelmi Minisztérium képviselői. Elhelyezték Orbán Viktor miniszterelnök és Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes koszorúját is.