Szijjártó Péter emlékeztetett: egyértelmű elvárás, hogy a következő hétéves uniós költségvetési keret fejlesztési forrásait rugalmasabban és gyorsabban költse el Magyarország. Ezt szolgálja az uniós források elosztásának 2014-től életbe lépő új rendszere is, amely a minisztériumokhoz utalja a források felhasználására vonatkozó stratégiai döntéshozatalt, illetve az ellenőrzést.
A kkv-k lehetőségeit javítják a stratégiai együttműködési megállapodások, hiszen a kormánnyal ilyen szerződést kötő vállalatok vállalják, hogy bővítik magyar kkv-beszállítói hálózatukat. A kkv-k kivitelének támogatására az Eximbank bővíti hitelezési tevékenységét, a kormány pedig kereskedőházakat hoz létre, az idén várhatóan Moszkvában, Rijádban, Asztanában és Pekingben - tette hozzá.
Az államtitkár az üzletemberekből álló hallgatóságnak hangsúlyozta, hogy a kormány elkötelezett a 3 százalék alatti GDP-arányos hiánycél tartása mellett, "még, ha vannak is kritikusok, akik kételkednek ebben". Remélhetőleg a Magyarország ellen indított túlzottdeficit-eljárás ügyében is kizárólag az európai szabályozás mentén születik döntés, és nem mást vesznek figyelembe - tette hozzá.
Arra a kérdésre, hogy a kormány a megkötött stratégiai megállapodások révén mennyire teszi töredezetté a magyar jogrendszert, Szijjártó Péter leszögezte: az ilyen egyezségeknek nincsenek jogi következményei, így például közbeszerzési eljárásoknál - mondta - nem jelentenek előnyt.
Ezek az együttműködési megállapodások a kommunikációról, a folyamatos egyeztetésről szólnak, hogy eseti munkacsoportok létrehozásával kormányképviselők, illetve egyes minisztériumok vállalatokkal egyeztetnek bizonyos gazdaságpolitikai kérdésekről - fogalmazott, hozzátéve, hogy ez még az olyan vállalatokra is kedvezően hat, amelyek nem írnak alá megállapodást, hiszen az egyeztetések hozzájárulnak az üzleti környezet javulásához.