Megemlékezést tartottak a salgótarjáni sortűz helyszínén

A kommunista diktatúrák mindig olyan embereket szemeltek ki ellenségnek, akiknek a legnagyobb bűnük az volt, hogy sokkal többjük volt az aktuális hatalomnál: egyenes gerincük, hitük és biztos lelki alapjuk az élethez - mondta Fenyvesi Gábor, a város fideszes alpolgármestere az 1956-os salgótarjáni sortűz helyszínén, a kommunizmus áldozataira emlékező koszorúzáson.

Létrehozva: 2013. február 25., 16:51 \| Utoljára frissítve: 2013. február 26., 09:55	nyomtat	küld

Salgótarjánban az iskolák, a kormánypártok helyi és a Politikai Foglyok Országos Szövetsége (Pofosz) megyei képviselői helyeztek el koszorúkat az 1956-os sortűz emlékparkjában. A kommunizmus áldozataira emlékező rendezvényre több mint százan mentek el, a résztvevők fele középiskolás diák volt.

Fenyvesi Gábor hangsúlyozta: "nemzedékek nőttek föl úgy, hogy nem is tudták, mi történt Magyarországon 1947 és 1955 között. Nem tudták, mert nem lehetett beszélni róla. Nem volt szabad és nem volt tanácsos." Olyan rendszer volt ez, amelyben az ellenség "maga a nagybetűs Ember" volt. Az elnyomók pedig nemcsak azokkal szemben követtek el megbocsáthatatlan bűncselekményeket, akiket ellenségüknek tekintettek, hanem károkat okoztak a sajátjaiknak is, amikor "gyilkosokká, erőszaktevőkké, feljelentőkké, árulókká, cinkosokká, tapsolókká, némákká" nyomorították őket - fogalmazott.

A nógrádi megyeszékhelyen 1956. december 8-án a karhatalmisták tüzet nyitottak az acélgyárból a megyeházára vonuló, tüntető munkásokra. Felnőttek és gyerekek estek a sortűz áldozatául. Levéltári források szerint 49 ember halálát okozták a géppuskák, és csaknem kilencvenen megsebesültek. A Pofosz szerint a sortűz áldozatainak száma száznál is több volt, csakhogy az akkori anyakönyvezetőt megfélemlítették, így ő az elhunytaknál más halálokot tüntetett fel.

(MTI - fidesz.hu)