Szintén Szijjártó Péter látja el hétfőtől a magyar-orosz és a magyar-kínai gazdasági vegyes bizottság elnöki teendőit.
   
Ezeket a tisztségeket eddig Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter töltötte be, akinek azonban a tárcavezetői megbízatása vasárnapi hatállyal megszűnt, mivel a kormányfő javaslatára Áder János köztársasági elnök a Magyar Nemzeti Bank elnökévé nevezte ki.
   
Szijjártó Péter hétfőn újságírók előtt a célkitűzések között említette pénzügyi, stratégiai együttműködés kialakítását Kínával, amiben - mint mondta - a nemzeti banknak is nagy szerepe lesz. A kabinet célja az is - folytatta -, hogy kínai pénzügyi alapok segítségével komoly infrastrukturális fejlesztéseket tudjon végrehajtani, így például megépítenék a Budapestet délről elkerülő vasúti gyűrűt a teherforgalomnak.
   
A Kína és Magyarország közötti kereskedelmi forgalom évi körülbelül kilencmilliárd dollár, amit 2015-re húszmilliárd dollárra növelnének - ismertette.
   
Az államtitkár emlékeztetett, hogy a Magyarországról Kínába irányuló exportot alapvetően a nálunk termelő multinacionális vállalatok folytatják, a kormány azonban azt szeretné, ha a kis- és középvállalkozások is nagy szerephez jutnának ebben, ezért idén kereskedőházat nyitnak Pekingben.
   
Oroszországgal kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarország második legnagyobb kereskedelmi partneréről van szó, azonban a tízmilliárd dolláros évi kereskedelmi forgalomból magyar szempontból körülbelül négymilliárd dollárnyi a negatív szaldó, amelynek kiegyensúlyozására elsősorban az Oroszországba irányuló magyar mezőgazdasági termékek exportjának növelésével lesz lehetőség.
   
Szijjártó Péter elmondta, a két ország közötti infrastrukturális beruházások fő célja az, hogy az Oroszországból vagy a Távol-Keletről Európába kerülő áruk esetében egyértelmű legyen: Magyarország a tranzitország Közép-Európában.
   
Ahhoz, hogy Magyarország minél erősebb legyen a válság után, sikerre kell vinni a keleti nyitás politikáját - összegezte az új kormánybiztos.