A Magyar Atlanti Tanács e témában meghirdetett, a nemzeti katonai stratégiáról szóló konferenciasorozatának nyitórendezvényét a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hungária körúti campusán tartották. Hende Csaba nyitóelőadásban felidézte: az előző dokumentum 2009-es elfogadása óta jelentős változások mentek végbe Magyarországon és a nemzetközi környezetben egyaránt, és ez tette indokolttá új katonai stratégia kidolgozását. A változások közül a legfontosabbnak azt nevezte, hogy szemléletváltás következett be a honvédelem és a kormány honvédelmi politikája területén. Ennek fényében határozták meg a Magyar Honvédség képességfejlesztésének szempontjait és irányait, jelölték ki a közép és a hosszú távú célokat. Hosszú távú stratégiai célként fogalmazták meg egy korszerű, védelmi és nemzetközi műveleti feladatok ellátására egyaránt alkalmazható, megfelelő képességekkel és kiegyensúlyozott struktúrával rendelkező haderő kialakítását, amelyet jól működő önkéntes tartalékos rendszer egészít ki.  A miniszter azt is megjegyezte, hogy a kormányváltás idején papíron 18 önkéntes tartalékos katona volt, a valóságban egy sem, jelenleg 4400 kiképzett, esküt tett és bármikor alkalmazható tartalékos katonája van a honvédségnek.
   
Hende Csaba az új stratégia megalkotásának indokaként kiemelte még, hogy a 2008 őszén indult gazdasági világválság miatti megszorítások a honvédelmi költségvetést is érintették, s már ezáltal is lehetetlenné vált az előző stratégiában felvázolt tervek végrehajtása. Emellett a globális biztonsági környezetet érintően is számos változás történt - tette hozzá, példaként említve a nagyhatalmi átrendeződéseket, továbbá azt, hogy előtérbe kerültek olyan új típusú biztonsági kihívások, mint a kiberbiztonság. A miniszter felhívta a figyelmet arra, hogy a globális biztonsági környezetben zajló rendkívüli dinamikájú változások hosszú távon kiszámíthatatlanná váltak. Ez pedig - mint mondta - nemcsak felértékeli a haderő szerepét, "hanem egyenes elengedhetetlenné teszi a hiteles katonai erő fenntartását". Ebből is következik, hogy alapvető szükség van a haderő fejlesztésére. Közölte, a haderőre jelenleg egyszerre jellemző az elavult, kifutó és a modern technika, valamint a nemzetközi műveleti tapasztalattal rendelkező, kitűnő személyi állomány.
   
Felidézte továbbá, hogy a nemzeti önerő és a szövetséges együttműködés közösen alkotja a magyar honvédelmet. Márpedig ahhoz, hogy a Magyar Honvédség eleget tudjon tenni a különböző globális, illetve regionális együttműködésekből fakadó, köztük az európai uniós és NATO-tagsággal vállalt kötelezettségeinek, elengedhetetlen a nemzeti haderő fejlesztése. Ezt az elmúlt több mint húsz évben történt fokozatos leépülés után tervszerűen és fokozatosan kell megerősíteni. Ez egy nagyon hosszú út - jegyezte meg a miniszter. Kiemelte, hogy az eddigi tapasztalatok szerint a magyar kormány költségvetési garanciái nemcsak teljesülnek, hanem túl is teljesülnek. Korábban azt vállalták, hogy 2015-ig nem csökken a honvédelmi költségvetés nominális összege, de már az idén 7 milliárddal több jut a honvédelmi kiadásokra.
   
Hende Csaba közölte, hogy - egyes információkkal ellentétben - nincs szó arról, hogy a kormány bizonyos összegeket zárolt a HM költségvetésében. A miniszter elmondta, ő maga döntött egy belső takarékossági, elővigyázatossági tartalékolásról. Ezeket az összegeket viszont senki sem vonja el, azokat az utolsó fillérig a honvédelemre fogják költeni - mondta. Közlése szerint a kormány 2016-tól a GDP 0,1 százalékával vállalta növelni a honvédelmi költségvetést 2023-ig. Ez az emelés egy növekvő GDP-t feltételezve tartalmaz bizonyos fejlesztési forrásokat is. Ettől függetlenül 2023-ra sem lesz kész a honvédség, de elindultak végre a stabilizálódás és a fejlődés útján.
   
A miniszter előadásában kitért arra, hogy a Magyar Honvédség nemzetközi szerepvállalásokban nyújtott elismertsége jelentősen hozzájárul az ország érdekérvényesítő képességének növeléséhez. Arra is kitért, hogy egy NATO-s felmérés szerint a telepíthető szárazföldi haderők összlétszámához viszonyított, külföldön állomásozó egységek létszámának tekintetében Magyarország az első helyen áll. Hende Csaba közölte: a Magyar Honvédség "az egyik legáramvonalasabb haderő" a NATO-n belül, a vezetők aránya mindössze 8 százalékot tesz ki. A miniszter ugyanakkor jelezte, hogy a honvédségen belül a bürokrácia csökkentésében további intézkedésekre lehet még számítani a közeljövőben.