Kósa: Szerveződik a Bajnai-gárda

Egy meglehetősen kis, ám agresszív, Bajnai Gordon mozgalmához köthető csoportnak tulajdonította Kósa Lajos a budapesti Fidesz-székházba való betörést. Látható, hogy "szerveződik a Bajnai-gárda" - hangsúlyozta.

Létrehozva: 2013. március 7., 17:11 | Utoljára frissítve: 2013. március 8., 10:01	nyomtat	küld

kapcsolódó

	Bajnai Gordon ne heccelje tovább a fiatalokat!
	Az agresszió nem elfogadható eszköz
	Kocsis: Az agresszió nem elfogadható a viták rendezésére
	Fidesz: félmilliós kár a székházban
	Az Európai Néppárt Twitter-oldalán reagált az eseményre

A Fidesz alelnöke csütörtöki debreceni sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: a demokráciában az a szokás, hogy az érveinket elmondjuk, és ha kell, legális eszközökkel képviseljük azokat. A demokrácia és az alkotmányosság ellen léptek fel azok, akik betörtek a székházába, mert a politikai vélemény kinyilvánításába nem fér bele az erőszak alkalmazása - vélekedett. Debrecen polgármestere szerint Bajnai Gordon Együtt 2014 mozgalmát támogatják azok, akik "egyetemet foglaltatnak el másokkal vagy a csütörtökihez hasonló erőszakos cselekedeteket szervezik". Nem lehet nem észrevenni, hogy mi történik az országban, ez a provokáció egy folyamat része - vélekedett Kósa Lajos. Szokatlannak és egyben riasztónak nevezte azt, hogy demokrácia és jogállamiság idején bizonyos politikai erők elfogadhatónak tartják a magánterületre történő erőszakos behatolást, majd hozzátette: a demokráciát érte rendkívül súlyos támadás.
   
Kósa Lajos az MTI kérdésére elmondta: megfontolják, hogy jogi lépéseket tegyenek-e a behatolók ellen. Ehhez kapcsolódva kiemelte, hogy a rendőrség nem lépett fel agresszíven, nem ült fel a provokációnak. "Mi mások vagyunk, nem uszítjuk rá senkire a rendőrséget gyurcsányista módon" - közölte.
   
A politikus kitért arra, hogy Magyarországon szólás- és gyülekezési szabadság van, nincs cenzúra, így félreértéseken alapulnak a hasonló vádak. A magyar alkotmánynak integráns része az emberi jogok egyetemes nyilatkozata és az emberi jogok európai chartája. Megítélése szerint a mostani alkotmánymódosítás nem szűkítette, hanem bővítette az alkotmányossággal kapcsolatos vizsgálatok lehetőségét az Alkotmánybíróságnál is. "Annyit kértünk ebben a szabályban, hogy az Alkotmánybíróság ne puskázzon egy korábbi alkotmányra vonatkozó alkotmányossági értelmezéseiből" - szögezte le. Mint mondta, éppen ők védik az alkotmányosságot azzal, hogy a taláros testület határozatait figyelembe véve módosítják az alaptörvényt. Példaként hozta fel az egyházakat érintő szabályozás kérdését, valamint a választási regisztráció elvetését.