A kormányt az a gondolat vezette, hogy Budapest ugyan elsősorban a budapestieké, hiszen ők élnek itt, de azt is tudjuk, hogy Budapest a nemzet fővárosa. Ha kicsit bátrabban gondolkodunk erről a városról, akkor rájöhetünk, hogy a főváros mindenkié – jelentette ki Orbán Viktor. A kormányfő hozzátette: ráadásul a nemzet fővárosa a budapestieken túl nemcsak a vidékieké, hanem az Amerikában, Erdélyben, Délvidéken és Felvidéken élő magyaroké is.
Hangsúlyozta, hogy a város egyben a magyar gazdaság motorja is. Ha Budapest gazdasága nem fejlődik, nem erős, akkor az ország sem fejlődik, ezért ha gazdasági növekedést akarunk, akkor Budapestnek is fejlődnie és növekednie kell – mutatott rá.
Mint mondta, elismeréssel figyelték azokat a „heroikus erőfeszítéseket”, amelyeket a főpolgármester és a főváros vezetése tett az elmúlt években, hogy a várost működőképes állapotban tartsa. Önmagában a működőképesség fenntartása is komoly bravúr egy olyan örökség mellett, mint amit a mostani városvezetés átvett – jegyezte meg a miniszterelnök. Ugyanakkor szólt arról is, hogy ahhoz, hogy Budapest „egy derűs és boldog hely legyen”, többre van szükség.
Ezért az elmúlt két év stabilizáló törekvéseinek köszönhetően a mai napon megnyílt a lehetőség arra, hogy a jövőről, a fejlesztésekről is beszéljünk – jelentette ki a főváros és a kormány közötti együttműködési megállapodásra utalva. Felhívta a figyelmet arra, hogy a megállapodást hosszas előkészítő munka előzte meg, és egyúttal köszönetet mondott Tarlós István főpolgármesternek. Úgy fogalmazott,"egy városnak természetesen van gyomra, de van szárnya is, és a gyomra nagyjából rendben volna, most az a feladat, hogy kiterjessze a szárnyait".
Mázsás terhektől szabadul meg Budapest
Orbán Viktor a 60 százalékos adósságátvállalásról szólva elmondta, nem egyszerűen átmeneti segítséget akartak nyújtani, hanem ki akarták szabadítani a települést az adósságcsapdából. Fellélegezhet a város, mázsás terhektől szabadul meg – fűzte hozzá.
Kiemelte, a kormány fontosnak tartja, hogy Budapest a világ fővárosainak élmezőnyébe tartozzon a jövőben is. Ezért a megállapodás arról szól, hogy Budapest a XXI. században is a világ egyik legversenyképesebb fővárosa lehessen – szögezte le. Hozzátette: Tarlós Istvánnal döntöttek egy munkabizottság létrehozásáról is; és folyamatosan tájékoztatni fogják a közvéleményt arról, hogy az egyes fővárosi fejlesztésekről külön-külön milyen megállapodásokat hoztak tető alá a testület szakértői.
2010-ben, amikor kiérdemeltük a választópolgárok bizalmát, akkor nem rejtettük véka alá azt a szándékunkat, hogy legyen bármilyen merész is az a fordulat, amit végre kell hajtanunk a városvezetésben, vagy akár az ország gazdaságpolitikájában, meg fogjuk tenni, és Magyarországon a családokat, a vállalkozásokat, a településeket ki fogjuk szabadítani az adósságcsapdából. Ma egy fontos, közösen tett ígéretünknek teszünk eleget – zárta szavait Orbán Viktor.
Elérhető közelségben az álmok
Tarlós István az eseményen úgy fogalmazott, az a megállapodás, amit most megkötnek, „kétségbevonhatatlan módon tanúbizonyságot tesz” két dologról. A főpolgármester elsőként a kormány és a főváros kapcsolatát említette. Ennek a megállapodásnak a tartalma és a jelentősége egyszer és mindenkorra rendezi azt a kérdést, hogy milyen a kormány és a főváros, illetve a főváros vezetésének kapcsolata. A teljes akarategyezőségről és együttműködésről tesz tanúbizonyságot – szögezte le Budapest főpolgármestere.
A másik jelentős mondandója ennek az eseménynek, annak a legendának az eloszlatása, hogy mi csak működtetünk, de nincsenek álmaink. Nagyon is vannak álmaink. Ezeknek az álmoknak a megvalósítása valamivel több mint két év után most már elérhető közelségbe kerül, hiába konstatálják ezt egyesek olykor szomorúan, bizony ennek a hagyatéknak a feldolgozása, ami itt várt ránk, az egy embert próbáló feladat volt a kormány és a főváros részéről egyaránt – mondta Tarlós István hozzátéve, rendkívül meghatározó, hogy az országos átlagot meghaladó mértékben, a fővárosi önkormányzat adósságállományának 60 százalékát vállalja át az állam.
A főpolgármester elmondása szerint Budapest 2010 októberére "hitelképessége határára ért, a korábbi hitelszerződések is már veszélyben forogtak". Hozzátette: az adósságátvállalásnak az a kamatterhektől való megszabadulásnál sokkal fontosabb következménye, hogy "a város hitelfeltételei meghatározó módon javulnak".
Projektenkénti együttműködések is várhatók
Tarlós István tájékoztatott arról is, hogy a kormány 2014 és 2020 között támogatást nyújt számos fejlesztéshez, és együttműködést ajánl a fővárosban megvalósuló állami beruházásokhoz. Példaként a Duna-parti városrendezés és vízi közlekedés, valamint a városfejlesztési projekteket említette, külön kiemelve a közlekedési beruházásokat. Mint mondta, a jövőben még több, konkrét, projektenkénti együttműködés várható a főváros és a kormány között.
A főpolgármester szólt arról is, hogy a dokumentum kitér a közösségi közlekedés finanszírozásának közép- és hosszú távú finanszírozására is, határidőket is említve.
Hiszek benne, hogy Budapest már másfél év múlva mást fog nyújtani, nemcsak a működtetésében, hanem megjelenésében is, mint amit 2010-ben nyújtott – hangsúlyozta.
A megállapodás aláírásán részt vett Pintér Sándor belügyminiszter, Naszvadi György, a nemzetgazdasági tárca államháztartásért felelős államtitkára, Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár, György István városüzemeltetési és Bagdy Gábor pénzügyi főpolgármester-helyettes, Németh Zoltán, a Fidesz-KDNP fővárosi frakcióvezetője és Orbán Gyöngyi fővárosi frakcióigazgató.
A megállapodás a fővárosi közgyűlés elfogadó határozatával lép hatályba.