Az IVSZ tegnapi sajtótájékoztatójára reagálva Koszorús László, a Munkacsoport vezetője elmondta: az informatikai és telekommunikációs iparág szereplői és a kormány között aktívabb párbeszédre van szükség, az IVSZ kezdeményezése egy stratégiai megállapodásra új lendületet adhat a szektor növekedésének.

Laufer Tamás, az IVSZ elnöke több ténnyel támasztotta alá a megállapodás szükségességét. A folyamatosan növekvő szoftver exportnak köszönhetően az informatikai, távközlési és elektronikai szektor volt az egyetlen az összes hazai iparág között, amely a válság éveiben is folyamatosan növekedni tudott. Ez a növekedés a KSH legfrissebb adatai szerint 2012 mindegyik negyedévében folytatódott.  A szoftverexport-piac hazai hozzáadott értéke kiugróan magas, szinte teljes egészében magyar szellemi teljesítményről van szó, amelyet a vállalatok meghatározó import nélkül állítanak elő kizárólag a magyar szakemberek munkájára alapozva.

A hazai IKT szektor 20 000 vállalkozása 80 000 embernek ad munkát szállítói oldalon. A vevői oldal informatikai munkahelyekkel, illetve a számítástechnikai gyártói munkahelyekkel együtt több, mint 150 000 főt foglalkoztat, így a szektorban foglalkoztatottak aránya alapján Magyarország a harmadik helyen áll az Európai Unióban. Az IKT szektor a gazdaság egyik legnagyobb hozzáadott értéket teremtő ágazata – közel 10 milliárd eurós nettó árbevétel mellett több mint 1 milliárd euró adót fizet be a magyar költségvetésbe.

Koszorús László szerint megfelelő fejlesztéspolitikai és exportprogram segítségével a 180 milliárd forintos magyar szoftverexport-piac öt év alatt megduplázható lenne. Magyarország kormánya egy stratégiai megállapodás keretében hatékonyan ösztönözhetné a hazai szoftver export növekedését, ami a lehető legkisebb ráfordítással járulhatna hozzá a teljes magyar – 70 milliárd eurós – exportra vonatkozó duplázási terv sikeréhez.