A Visegrádi országok védelmi miniszterei szerdán Varsóban aláírták a nyilatkozatot a V4-es Harccsoport felállításáról. Annak keretnemzete Lengyelország lesz, és 2016 első negyedévében mintegy 3000 katonával kell összeállnia. V4-es Harccsoport alkalmazását és feladatait az EU harccsoportjairól szóló elvek határozzák meg. A négy visegrádi ország - Lengyelország, Csehország, Szlovákia és Magyarország - katonái alkotta közös haderőnek önállóan képesnek kell lennie európai uniós katonai műveletre. Hende Csaba honvédelmi miniszter az M1 hétfő reggeli műsorában hangsúlyozta, mindezt, persze, nem úgy kell elképzelni, hogy a mintegy háromezer lengyel, cseh, szlovák és magyar katona összegyűlik valahol egy lengyel laktanyában, hanem úgy, hogy a tagállamok a saját haderejükben meglévő képességeket ajánlják fel, de ezek természetesesen maradnak odahaza, és csak gyakorlatokon, illetve éles bevetéskor rakják össze őket. Az unió követelményeinek megfelelően ezeknek az egységeknek 30 napon belül bevethető, 120 napig pedig szolgálati állapotban is részt kell tudni venniük egy akcióban, de ezt is tudjuk garantálni – tette hozzá a tárcavezető.

Hende Csaba a Ma Reggelben hangsúlyozta: miközben környezetünknek egyre több biztonságpolitikai feladattal kell szembenéznie, az EU-tagállamok és az USA honvédelmi költségvetése is folyamatosan és jelentősen csökken, ráadásul az USA egyre inkább az csendes-óceáni térségre koncentrál, így Európának saját képességeket kell kifejlesztenie és fenntartania, akkor is, ha ez nehéz. Miután pedig erre a tagállamok önállóan nem képesek, törvényszerű az ilyenfajta összefogások létrejötte – hangsúlyozta a miniszter. A szerdai lengyelországi találkozón egyébként nemcsak a V4-es országok képviselői voltak jelen, hanem az úgynevezett weimari együttműködés országai (Lengyelország, Németország, Franciaország) is – emlékeztetett a honvédelmi tárca vezetője.

Hende Csaba az M1 reggeli műsorában felhívta a figyelmet arra is, hogy Magyarország a telepíthető szárazföldi egységek telepített arányait tekintve első a NATO-n belül, azaz hadseregünk méretéhez, létszámához képest mi tartjuk legtöbb katonát külföldi műveletben. A tárcavezető hozzátette azt is, hogy a V4-es Harccsoportban 2016-ra vállalt feladatok teljesítéséhez nem kell majd katonákat visszahozni a missziókból, a magyar „ambíciószint nem csökken”, e fölött látjuk majd el az új munkát, ráadásul mindezt úgy, hogy négyezer katona most is hiányzik a honvédség hadrendjéből, és költségvetési okokból ez a létszám nem feltölthető, bár jól képzett jelentkező bőven lenne.

Hende Csaba ugyanakkor emlékeztetett: a V4-es és a weimari szövetség állam- és kormányfői is hangsúlyozták Varsóban, hogy biztosítják a szükséges anyagi forrásokat a közös védelempolitikához. Magyarországon ráadásul költségvetési garancia van arra, hogy a honvédelmi büdzsé 2016-ig nem csökken, onnantól pedig ütemesen nő. De a magyar kormány még ezen is túllépett akkor, amikor a 2013-as költségvetésben az előző évinél 7 milliárd forinttal, több mint 3 százalékkal magasabb honvédelmi költségvetést állapított meg – hívta fel figyelmet a honvédelmi miniszter.

A Mali kiképző műveletben történő magyar katonai szerepvállalásról szólva Hende Csaba megerősítette: marad a február elején bejelentett kontingens, az ország tíz kiképzőtiszttel - hat mesterlövész, három egészségügyi szakember és egy összekötő tiszt - járul hozzá az EU Mali missziójához. Franciaország a Mali északi részét ellenőrzésük alatt tartó iszlamista milíciák előretörésének megállítására, Mali elnökének kérésére, január 11-én indított katonai akciót a nyugat-afrikai országban. A hadművelet célja Mali államiságának, területi integritásának és szuverenitásának megvédése, valamint annak megakadályozása, hogy az ország a nemzetközi terrorista csoportok központjává váljon a térségben. Az akciót az ENSZ BT egyhangúlag támogatta.