A megállapítások szerint 2002-2007 között az állami támogatások csak a Malév Zrt. fenntartását biztosították, továbbra is veszteséges működés mellett. A légitársaság finanszírozására privatizációt nélkülöző koncepció nem készült.
    
A bizottság megállapította: a kormányt, illetve az ágazatért felelős minisztert politikai felelősség terheli, hogy a 2007-es privatizációt megelőző három eredménytelen pályázati eljárás után nem bírálta felül korábbi privatizációs koncepcióját. "A privatizáció gyakorlatilag úgy zajlott, hogy a vevő nem tett bele és nem is kockáztatott saját pénzt, ugyanakkor minden visszafizetéssel kapcsolatos kötelezettséget végeredményben visszaterhelt a Malévre" - fogalmaz a bizottsági jelentés.

A légitársaság 2010-es visszaállamosításával kapcsolatban a főbb megállapítások között szerepel: a bizottság okkal feltételezi, hogy a visszaállamosítás folyamata nem az Európai Unióval egyeztetve történt, ami tovább növelte annak esélyét, hogy az Európai Bizottság tiltott állami támogatásnak minősítse az ügyletet.
    
A Budapest Airport Zrt.-vel kapcsolatban a jelentés megállapítja: a 2005-ben 11 milliárd forintos eredményt produkáló társaság állami kézben tartása fel sem merült lehetőségként. A bizottság álláspontja szerint a költségvetés hiányainak mielőbbi fedezése nem tekinthető kivételes esetnek, ezért a zártkörű, gyorsított eljárás nem volt indokolt és jogszerű.
    
A jelentés szerint a vizsgálóbizottság felkéri a kormányt, hogy a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalon keresztül vizsgálja meg azokat a tényeket, körülményeket, amelyek a Malév Zrt. privatizációjában, illetve reprivatizációjában részt vevő kormányzati szereplők, alkalmazottak, tisztségviselők, szakértők és megbízottak felelősségét alapozzák meg a bizottság megállapításai alapján.
    
A bizottság által megfogalmazott ajánlások között szerepel: az Országgyűlés vizsgálja felül a jogszabályokat, hogy parlamenti vizsgálóbizottsági tisztségviselő, illetve tag ne lehessen olyan személy, aki a vizsgálat tárgyát képező időszakban az adott területért felelős kormányzati tisztséget viselt. Emellett a testület a nemzetgazdaságért felelős minisztert arra kéri, hogy vizsgálja felül a szabályozást, illetve alakítson ki olyan gyakorlatot, amely kellőképpen védi az állam érdekeit a magánszférából a közszférába érkező, valamint a közszférából a magánszférába távozó vezetők információ-kiadásának megakadályozása érdekében.
   
 A Malév és a Budapest Airport privatizációját, valamint a légitársaság visszaállamosításának körülményeit és fizetésképtelenségének okait vizsgáló parlamenti bizottságot 2012. márciusában hozta létre az Országgyűlés. A testület jelentése az eredeti határidő szerint szeptember végére készült volna el. A fideszes Varga Istvánnak, a bizottság elnökének javaslatát elfogadva az Országgyűlés meghosszabbította a testület mandátumát, így december 31-éig kellett benyújtani a jelentést a parlamentnek.
    
A Malév 2012. február 3-án szüntette be működését.

Határozatban állt ki a birkózás olimpiai játékok programján tartásáért a parlament

Az Országgyűlés hétfőn határozatban nyilvánította ki, hogy fontosnak tartja és támogatja a komoly magyarországi sportági tradíciókkal és eredményekkel rendelkező birkózás megőrzését a nyári olimpiai játékok versenyszámai között. A képviselők 296 igen szavazattal egyhangúlag fogadták el ezt, a parlament sport- és turizmus bizottságának indítványára.

 A Ház határozatával felkéri a kormányt, hogy a Magyar Olimpiai Bizottsággal (MOB) együttműködve a magyar és nemzetközi birkózó szervezeteket bevonva segítse a lobbi tevékenységet a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnál (NOB) a sportág érdekében.
    
A javaslat indoklásában emlékeztetnek, a birkózás az olimpiai mozgalom fontos része, ez a sportág elvitathatatlan szerepet tölt be az olimpia hagyományaiban és történelmében. Az ókori olimpiák kezdete óta szerepel a játékok programjában és kiválóan tükrözi az olimpia szellemiségét, a békés tiszta küzdelmet, amelynek eszköze a fizikai erő, a technika, a dinamika, a gyorsaság, a test-test elleni sportszerű küzdelem - fejtik ki az Országgyűlés által elfogadott határozatban.
 

Fokozatosan csökken 65 évre a bírák nyugdíjkorhatára

A törvénymódosítást az Országgyűlés 263 igen, 8 nem szavazattal, 38 tartózkodás mellett fogadta el. Az Ab júliusban semmisítette meg azt a szabályozást, amely a bírák nyugdíjkorhatárát a korábbi 70 évről az általános öregségi nyugdíjhoz igazítva 62 évre szállította le, és ehhez kötelező felmentést kapcsolt. A kormány ezt követően új javaslatot terjesztett a parlament elé, és 65 évben határozta meg a felső korhatárt, ezt az előterjesztést azonban októberben átdolgozásra visszavonták.
    
A Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter által tavaly decemberben benyújtott és most elfogadott indítványban a korábban visszavont előterjesztéshez képest annyi lényeges változás van, hogy - az Európai Bíróság határozatával is összhangban - fokozatosan lesz 65 év az egységes felső korhatára az igazságszolgáltatás közhatalmat gyakorló szereplőinek.
    
A javaslat értelmében tíz év alatt, fokozatosan csökken 70-ről 65 évre a bírák, az ügyészek és a közjegyzők szolgálati viszonyának felső korhatára, amely így 2023. január 1-jétől lesz egységesen 65 év. Ez minden szempontból megfelel az Ab és az Európai Bíróság szempontjainak - mondta korábban az MTI-nek Répássy Róbert igazságügyi államtitkár.
    
Az indítvány hatálya az Ab által megsemmisített jogszabály alapján felmentett bírákra is érvényes, és rögzíti, hogy nekik milyen megoldásokat kínál a kabinet.
    
Eszerint az érintett bírák kérhetik szolgálati jogviszonyuk visszaállítását és az eredeti beosztásukba való visszahelyezésüket. Ha tanácselnök bírói szolgálati jogviszonya lett jogellenesen megszüntetve, őt a tanácselnöki tisztségébe is vissza kell helyezni. Azok a határozott időre kinevezett bírósági vezetők, akiknek bírói szolgálati jogviszonyát jogellenesen szüntették meg, akkor helyezhetők vissza - kérelmükre - bírósági vezetői tisztségükbe, ha az a tisztség, amelyből felmentették, a visszahelyezéskor még nincs betöltve. Ebben az esetben a vezetői tisztségének tartama az eredeti kinevezés szerinti ideig tart.
    
A bírák másik lehetősége, hogy nem tényleges, hanem rendelkezési állományba kerülnek vissza. Ők a rendelkezési állományt közvetlenül megelőzően nekik járó, a vezetői pótlék nélküli illetményük 80 százaléka és nyugdíjuk különbözetére jogosultak. A rendelkezési állományba helyezett bírákat háromévenként legfeljebb két évre lehet beosztani igazságszolgáltatási feladatra.
    
Akik ezzel sem kívánnak élni, azok választhatják az átalány-kártérítést, amely egyévnyi illetményük összegével lehet egyenlő. A bírák ezt meghaladó vagyoni kárukat bíróság előtt érvényesíthetik.