A nemzeti összetartozás bizottság elnöke a magyar állampolgárságról szóló törvényt módosítaná így. A képviselő a parlamentnek benyújtott indítványa indoklásban azt írja, a magyar állam a magyar állampolgárok és a magukat magyar nemzetiségűnek valló személyek biztonsága, valamint Magyarország és a szomszédos országok közötti diplomáciai kapcsolatok védelme érdekében megvédi azokat az állampolgársági kérelmekkel összefüggő adatokat, melyek megismerése nemzetbiztonsági érdeket, illetve külügyi kapcsolatokat sértene vagy veszélyeztetne.

Potápi Árpád emlékeztet arra, hogy a 2011. január 1-jén hatályba lépett, egyszerűsített honosításra vonatkozó rendelkezések értelmében több százezer külhoni magyar nyújtott be honosítási kérelmet és tett esküt. A képviselő az MTI érdeklődésére elmondta: nem szeretnék, ha pontos adatok kerülnének nyilvánosságra arról, hogy melyik régióban hány kérelem érkezett, és hányan tettek állampolgársági esküt, hiszen akár visszaazonosítható lenne, ki kapott magyar állampolgárságot.

Nem minden utódállam áll ehhez a kérdéshez pozitívan - mutatott rá. Kifejtette: Szerbia és Románia természetesnek veszi, és saját nemzettársainak szintén biztosítja ezeket a jogokat; a magyar törvény is alapvetően a román jogszabályt követte. Ugyanakkor Ukrajna és Szlovákia esetében más a helyzet - folytatta, jelezve: látható volt, hogy azokat, akik nyíltan vállalják a magyar állampolgárságot, például Szlovákiában, bizonyos atrocitások érték, érik.