Kósa Lajos helyesnek nevezve a köztársasági elnök döntését, hangsúlyozta: csak napi politikai érdekek diktálták azok felvetéseit, akik ilyen kontrollt sürgettek. A Fidesz ügyvezető alelnöke felidézte: az Alkotmánybíróság 1992-93-ban több olyan állásfoglalást hozott, amelyben úgy fogalmaz, hogy az alkotmányt az Ab alkotmányossági szempontból nem vizsgálhatja, csak eljárásjogi szempontból. Eddig minden alkotmánybíróság és köztársasági elnök ezt az álláspontot tette magáévá – fűzte hozzá.
Kifejtette: ha az aláírás előtt az Ab-hoz fordul a köztársasági elnök, akkor ő maga sérti meg az alkotmányt, de az Alkotmánybíróságnak is el kellene utasítania, ha ilyen kéréssel fordulnának hozzá. „Sőt Sólyom Lászlónak kellene az asztalt vernie a leginkább, hogy az általa is megalkotott Ab-állásfoglalás szerint ez képtelenség” – utalt Kósa Lajos arra, hogy a volt köztársasági elnök az utóbbi napokban hevesen kritizálta az alaptörvény módosítását.
Az Alaptörvény S cikkéről szólva a fideszes képviselő elmondta azt is, hogy semmi mást nem csináltak, pusztán az úgynevezett láthatatlan alkotmányt foglalták szövegbe. Ennek szükségességét azzal indokolta: a láthatatlan alkotmánynak az a baja, hogy mindenki olyannak látja, amilyennek akarja.
Cikk: | Áder: Az alkotmányos rend és a nemzet egységének képviselete vezérel |