Közölték, kormányzása kezdete óta fellép a kabinet az etnikai, faji alapú – legyen szó cigányokról, magyarokról vagy zsidókról –, embereket vagy embercsoportokat diszkrimináló, megbélyegező megnyilvánulásokkal szemben. Hozzátették: azt is elítélik, hogy "azok kiabálnak leghangosabban rasszizmust, kirekesztést, +apartheidet+ hangoztatva, akik mulasztásaikkal legnagyobb mértékben járulták hozzá" ahhoz az állapothoz, amelynek felszámolásán a kormány 2010 óta dolgozik.
Úgy fogalmaztak, ezt a célt szolgálta az EU-elnökség idején elfogadott európai romastratégia kidolgozása, és az, hogy Magyarország 2011 decemberében elsőként nyújtotta a be a felzárkózási stratégiáját. Közölték, a rasszizmus elleni világnapon, március 21-én veszi kezdetét a fiatalokat megszólító kampányuk az online gyűlöletbeszéd ellen.
Úgy fogalmaztak, a társadalmi felzárkózásért felelős államtitkárság a szemléletváltásra és a megelőzésre helyezi a hangsúlyt annak a programnak a koordinálásában, amelynek köszönhetően romák és nem romák fognak egyre többen munkához jutni, részesülnek felzárkóztató ösztöndíjakban és javulnak az életkörülményeik. A cél az, hogy rövid távon elérhető felzárkóztató programok, hosszú távon pedig tartós megoldás szülessen a szegénységre és a társadalmi konfliktushelyzetekre - írták.
Kiemelték, a kormány a leghatározottabban ellenzi, ha egy bűncselekmény miatt egy egész etnikai csoportot megbélyegeznek, mert ez a kirekesztő gondolkodás "elfogadhatatlan egy olyan mély európai gyökerekkel rendelkező országban, mint Magyarország".
A közleményben felidézték, hogy a minisztérium államtitkárságai tiltakoztak, amikor Hatvanban és Nagykanizsán romák által lakott épületek kapujára festettek horogkeresztet ismeretlenek.
Utaltak arra, hogy a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ azonnali hatállyal, rendkívüli felmentéssel megszüntette annak a konyári tanárnak a közalkalmazotti munkaviszonyát, aki Érpatakon egy gyűlésen, nagy nyilvánosság előtt elítélő módon beszélt roma tanítványairól.