FIDESZ.HU > Vélemények > Interjú Nyomtatás
Ablak bezárása
Szijjártó: A gyengébb forintnak nagy veszélyei vannak
Képtelen összeesküvés-elméletnek nevezte Szijjártó Péter azokat a véleményeket, amelyek szerint a kormány a forint gyengítésére játszik. A külügyi és külgazdasági államtitkár a Magyar Hírlapnak leszögezte: a gyengébb árfolyamnak nagy veszélyei vannak, és Magyarország nem ezen keresztül szeretné élénkíteni exportját.
Létrehozva: 2013. március 22., 08:20

A lap pénteki számában megjelent interjúban Szijjártó Péter úgy fogalmazott: túl sok akciófilmet néznek azok, akik olyan képtelen összeesküvés-elméleteket gyártanak, miszerint a kormány a forint gyengítésére játszik. Arra a kérdésre, hogy vannak piaci vélemények, amelyek szerint a kormány a devizaadósok újabb megsegítése után gyengíteni szeretné a forintot, hogy azzal is élénkítse a gazdaságot, kifejtette: "túl azon, hogy a gyengébb forintnak nagy veszélyei vannak, például azokra nézve, akik devizában adósodtak el, vagy az importőrökre, vagy a helyi önkormányzatokra vonatkozóan, önmagában is butaság a felvetés. Rögzítsük tehát: Magyarország élénkíteni szeretné exportját, de nem a gyengébb forinton keresztül".
    
A politikus beszélt a keleti nyitás eddigi eredményeiről is:  Azerbajdzsánba megindult a magyar szarvasmarhaexport, nagy vasútépítési beruházások finanszírozásáról tárgyalnak Kínával, az MVM Magyar Villamos Művek Zrt.-nek pedig jó esélyei vannak a macedóniai szerepvállalásra.
    
Vietnámmal is több megállapodást kötött a kormány, amelyek nyomán magyar cégek jelentős piaci lehetőségekhez jutnak a délkelet-ázsiai országban. Az egyik magyar vállalat kezdi meg például a népesség-nyilvántartási rendszer felépítését, de magyar cég alakítja ki az egyik vietnámi tartomány víztisztítási rendszerét is. Emellett hazai vállalkozás épít fel 60 millió euróért egy onkológiai kórházat, és az atomenergetikai együttműködés bővítéséről is tárgyaltak - sorolta.
    
Mindezek mellett Katar lehet a jövőben a magyar energiabiztonság egyik fontos szereplője. A két ország közötti energiaügyi együttműködési szándéknyilatkozat keretet adhat azokhoz a megbeszélésekhez, amelyek arról szólnak, hogy Magyarország miként juthat cseppfolyósított katari gázhoz. Egyeztetnek arról is, miként tudnak magyar cégek részt venni a kuvaiti nemzeti fejlesztési terv végrehajtásában.
    
Ismertette továbbá, hogy összesen félszáz stratégiai megállapodást írnak alá a multinacionális nagyvállalatokkal. A stratégiai megállapodások az államtitkár szerint azt jelzik, hogy a Magyarországon működő nagyvállalatok hosszú távra terveznek. "Az a célunk, hogy Magyarországot Európa termelési központjává tegyük, ezért az együttműködések leginkább termelő cégekkel jöttek és jönnek majd létre" - mondta.