- A Nemzetgazdasági Minisztérium szerkezetén kíván-e változtatni, visszaállítják-e a Pénzügyminisztériumot?

- Alapvetően nem kell megváltoztatni a minisztériumi struktúrát: a gazdaságpolitikai célok és a stratégia nem változott. Vagyis nincs külön pénzügyminisztérium és gazdasági minisztérium, továbbra is a Nemzetgazdasági Minisztérium fogja össze a gazdaságfejlesztés és a költségvetés feladatait. Ez egy óriási tárca, csaknem nyolcszáz alkalmazottal, plusz a háttérintézményekkel együtt húszezer fővel, ezért az ide tartozó egyes területek távol állnak egymástól. Emiatt szeretném megerősíteni a miniszteri kabinetrendszert. Belső referensi struktúrát kívánok kialakítani, ami gyorsabbá teszi a feladatok kiadását és ellenőrzését.

- Az Európai Bizottság döntése a ciprusi bankbetét-adóztatásról és a spanyolországi betétadó alaposan felborzolta a kedélyeket Európa-szerte, és bizonytalanságot okozott.

- A magyar kormány soha nem fontolgatta és most sem fontolgatja, hogy a betéteket bármilyen adó terhelje. A mi gazdaságpolitikai elgondolásunk jelentősen eltér az Európai Bizottság állásfoglalásától e tekintetben. Szerintünk arra van szükség, hogy a válság idején a családok megélhetése ne kerüljön veszélybe. Nem tartjuk helyesnek, hogy a lakosságnak kelljen fizetnie a bankok hibás döntéseiből fakadó károkat. Magyarországon ezért a bankok adóznak, amely adózási módszert már több mint tizenhárom állam bevezette. Az emberek megtakarításai nem minősülhetnek hazánkban adóalapnak, hiszen szükség van arra, hogy az emberek félretegyék a pénzt, az ebből eredő hitelkihelyezés révén ugyanis munkahelyek jöhetnek létre. Mivel Magyarország nem tagja az euróövezetnek, az ott felvetődő megoldási javaslatok nem tartoznak ránk, csekély a ráhatásunk, nem is kívánunk ebbe beleszólni. Szerencsésnek tartjuk, hogy egy ilyen helyzetben saját árfolyam-politikánk van, és nem kell közvetlenül függnünk az eurózóna pénzügyminisztereinek döntésétől.

A nemzetgazdasági miniszterrel készült teljes interjút a Magyar Nemzet keddi számában olvashatja.