A tájékoztatás szerint a jövőben büntethető lesz az, aki a köznyugalom megzavarására alkalmas módon viseli  az önkényuralom jelképeit. A köznyugalom megzavarásának minősülne az is, ha az önkényuralmi rendszerek áldozatainak emberi méltóságát vagy kegyeleti jogát sértenék meg.

A módosítással az általános tiltás helyett az önkényuralmi jelképeknek ( horogkereszt, nyilaskereszt, sarló-kalapács, ötágú vöröscsillag) a köznyugalom megzavarására alkalmas módon való terjesztését, nagy nyilvánosság előtti használatát vagy közszemlére tételét tiltja meg. A módosítás - amely  egyértelműbb és pontosabb megfogalmazást biztosít, valamint elősegíti a jogalkalmazás egységesítését- , mind a jelenlegi,  mind a július 1-jén  hatályba lépő új Btk.-t érinti.

Az Alkotmánybíróság április 30-ai hatállyal megsemmisítette a Büntető Törvénykönyvről szóló törvény önkényuralmi jelképek használatát tiltó paragrafusát és alkotmányellenessé nyilvánította, mivel álláspontja szerint az túl tágan határozta meg a büntetendő magatartások körét, ami önkényes jogértelmezéshez és a véleménynyilvánítás szabadságának indokolatlan korlátozásához vezethet. A megsemmisítés fő érve az volt, hogy a büntetőjogi szabályozás nem kellően pontos, konkrét és meghatározott, és emiatt a bírói jogalkalmazás nem válhatott egységessé.

Az önkényuralmi jelképek használatának kérdésében a magyar felfogás összeütközésbe került a nemzetközi gyakorlattal is, az Emberi Jogok Európai Bírósága is kifogást emelt. A mostani döntés szem előtt tartja hazánk sajátos történelmi helyzetét, ugyanakkor eleget tud tenni a kormány az EJEB joggyakorlatának is.