Áprilisban tervezi a megállapodást a főváros a taxisokkal. A beterjesztett javaslat bevezeti a fix tarifát, amely 450 forintos alapdíjat, 280 forintos kilométerdíjat és 70 forintos percdíjat állapít meg. Ez a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara, érdekképviseletek és fuvarszervező társaságok közös konszenzusos javaslata. A rendelettervezet szerint csak olyan autóval lehet taxizni, amely a gyártási év alapján tíz évnél fiatalabb. Egyebek mellett meghatározzák az autó teljesítményét, a külsejét, a kötelezően megjelenítendő információkat a karosszérián, az ablakokon. A járművekben a dohányzást tiltja a rendelettervezet, és kötelezően előírja a bankkártyás fizetés biztosítását, reklámot pedig csak a hátsó lökhárítón lehet elhelyezni.

Szükségszerű a változtatás

A változtatásra azért van szükség, mert a taxisrendelet gyakorlatilag másfél évtizede változatlan, így ilyen korúak a tarifák, teljes a káosz, nincs egységes arculat, óriásiak a különbségek a járművek, a szolgáltatás minősége között, az éjszakai tarifákkal pedig rendszeresen és bántóan "félrevezetik" az utazóközönséget. A módosítást egyébként maguk a taxisok is követelték, arról az érdekeltekkel pedig már másfél éve folyamatosan egyeztetnek. Arra a felvetésre, hogy az egységes tarifa emelést is jelent, a főpolgármester megismételte: az árakhoz közel másfél évtizede nem nyúltak, míg például a közműdíjak ez alatt az idő alatt folyamatosan emelkedtek. A teljes átállásra egyébként, amikorra mindent rendezni kellene – és ezt sokan nagyon félreértették – októbertől számítva még egy év van - hívta fel a figyelmet Tarlós István, aki hangsúlyozta: áll a további tárgyalások elé, hogy a kérdés végre megnyugtató módon megoldódjék. Jövő hét kedden lesz egy széles körű egyeztetés, de április 9-ig mindenképp meg kell hozni a taxisrendeletet – húzta alá a főpolgármester.

Csattanós válasz

A főváros és a kormány közti megállapodás kapcsán Tarlós István emlékeztetett: a kormány a főváros adósságának 60 százalékát vállalja át, miközben korábban csak 40 százalékról volt szó, ami csattanós válasz arra az ellenzéki vádra, hogy a gyenge lenne Budapest érdekérvényesítő képessége. Attól az ellenzéktől egyébként, amely kormányon ülve 180 milliárdos adósságot halmozott fel Budapesten, enyhén szólva is sportszerűtlen, hogy azt kéri számon, miért csak ekkora részt vesz magára a kormány – tette hozzá a főpolgármester. Arra a szintén ellenzéki felvetésre, hogy miért mond Budapest vezetése akkora számot a felhalmozott adósságra, miközben a 60 százalék a számok alapján „csak” 104 milliárd forint, a főpolgármester úgy reagált: az a forrásigény, amely a BKV járműállományának 20 évig tartó bűnös elhanyagolásából, elhasználódásából ered, nem forintosítható közvetlenül, de az biztos, a járműpark cseréje irtózatos pénzbe kerül.

Téjékozatlan az ellenzék

Tarlós erőteljes politikai tájékozatlanságot lát amögött az ellenzéki kritika mögött is, hogy a kórházak és iskolák ingatlanaival egy mobilizálható vagyont vett el az állam, ahogyan az is értelmezhetetlen számára, hogy ezeknek az ingatlanoknak az értékéből adósságot lehetne fizetni. Ezek az ingatlanok ugyanis eszközök egy feladathoz, amelynek ellátását az állam az ezzel járó felelősséggel, a hozzá tartozó eszközökkel és forrásokkal együtt teljesen természetes módon elvitte. Az a szocialista logika, amely ezt párhuzamba állítja az adósságátvállalással, az minden szempontból - matematikailag, közgazdaságilag - egyszerűen nonszensz - érvelt a főpolgármester.

Rezsicsökkentés

A nemrégiben elindult és folytatni tervezett, a fővárosi közműcégeket is érintő a rezsicsökkentésről Tarlós azt mondta, bosszantó lehet ugyan, hogy mindez egy előkampány idején következik be, de a lakosság szempontjából biztosan nagyon jó hatása lesz. Ezek a cégek, különösen a külföldi tulajdonúak, valóban nagyon komoly profitot termeltek, így például a Főgáz is, amely jelentős hasznot és osztalékot volt képes felhalmozni a külföldi tulajdonossal. A Fővárosi Vízművek esetében most valóban keletkezett egy átmeneti nehézség, de a kritikusok rendre elfeledkeznek arról, hogy ezt a céget mindenképpen vissza kellett vásárolni, a most keletkező költségtöbblet pedig nagyságrendileg össze sem hasonlítható azzal a pénzzel, amit ki kellett volna fizetni a törvény előírta eszköz-visszavásárlásért. Tarlós emlékeztetett arra is, hogy a Fővárosi Vízművek külföldi tulajdonosa a következő években a szerződése alapján körülbelül 30 milliárd forintnyi nyereséget vitt volna ki az országból.