Tisztelt Miniszterelnök Úr!

A nemzeti egység és párbeszéd jegyében közös dolgaink miatt a nyilvánosság útján fordulok Önhöz.
Romániában a magyarság válaszúthoz érkezett. A tét az, hogy egybetartható-e, ami természetszerűleg összetartozna, hogy szerzett közösségi jogainkat, politikai képviseletünket józan ésszel és tiszta lelkiismerettel meg tudjuk-e őrizni.
Az RMDSZ kétségtelenül romániai, még magyar, de már nem demokrata és nem szövetség. Vezetői "peremre szorultaknak", "a régi rendszer kollaboránsainak" és "rossz magyarsággal beszélőknek" bélyegzik azokat, akik aggódnak a romániai magyar jövőért, és akik szavazata nélkül nem biztosítható a romániai magyarság parlamenti jelenléte, politikai súlya.
A közvélemény kutatások szerint 1990 óta először az RMDSZ elveszítette a parlamenti küszöb átlépéséhez szükséges választói támogatottságot és bizalmat. Még időben vagyunk ahhoz, hogy a romániai magyar politikában újrakössük a szövetséget és történelmi felelősségünknek eleget téve rendezzük sorainkat.
Kérem Önt és kormányát, hogy a soron következő Magyar Állandó Értekezlet ülésére hívják meg az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, a Székely Nemzeti Tanács és a Magyar Polgári Szövetség képviselőit. Határokon átívelő politikai tagolódásunkban adjunk esélyt magyar közösségünk valós közképviseletének.

Tisztelt Miniszterelnök Úr!

1990 óta a romániai magyarságnak aprózzák lépteit. Az apró lépések politikája oda vezetett, hogy több mint 200.000 magyart elvesztettünk útközben. Erdélyben több magyart temetnek mint keresztelnek, az asszimiláció felgyorsult, a határok megnyílásával a boldogulásukat idegenben keresők útra keltek. Aki el akart menni, elment, és ez a jövőben sem lesz másként.
De akik maradtak, hisznek abban, hogy a szülőföld elhagyása nélkül elnyerhető magyar állampolgárság erősíti, és nem gyengíti a romániai magyar jövőt. Nem az erdélyi embert kell arra kényszeríteni, hogy magyar állampolgárságért Magyarországra költözzön, hanem a magyar állampolgárságot kell Erdélybe hozni. A nemzetközi joggyakorlat, Európa és Románia egyaránt ismeri és elfogadta a kettős állampolgárság intézményét. A döntés a magyar állam kezében van.
Kérem Önt és kormányát, hogy biztosítsa a romániai magyarságnak a szülőföld elhagyása nélkül elnyerhető magyar állampolgárság lehetőségét.

Tisztelt Miniszterelnök Úr!

Az utóbbi évtizedben nem csak lélekszámban apadtunk, hanem közösségként is teret veszítettünk. Történelmi városainkban egyre kevésbé érezhetjük otthon magunkat, a székelyföldi kaszárnyákban és kolostorokban pedig lassan, de biztosan lopakodik és körülkerít bennünket a tolakodó idegenség.
Az RMDSZ által uralt városi önkormányzat tíz évvel ezelőtt Székelyudvarhely nyakába szabadította az idegenség bástyájaként elhíresült csereháti létesítményt, mely kérdés a mai napig nyugtalanítóan megoldatlan. Az Orbán-kormány készen állt biztosítani a csereháti létesítmény visszavásárláshoz szükséges pénzt, ám a messzi földről érkező csereháti tulajdonosokkal a visszavásárlási tárgyalások megszakadtak, újabb tárgyalásokat pedig csak akkor tudunk kezdeményezni, ha a jogfolytonosság és a nemzeti szolidaritás jegyében a magyar kormány változatlanul biztosítja a visszavásárláshoz szükséges fedezetet.
Kérem Önt és kormányát, támogassák erőteljesen az erdélyi és székelyföldi magyarság európai gyakorlat szerinti autonómia-törekvéseit. Autonómia nélkül nincs magyar jövő Erdélyben.

Székelyudvarhely, 2004. január
Megértésben és támogatásában bízva,
Tisztelettel:
Szász Jenő
a Magyar Polgári Szövetség elnöke