Navracsics Tibor szerint az alapjogi biztos esetében azonban többedszerre figyelhető meg az, hogy kifejezetten politikai minősítéseket használ olyan ügyekben is, ahol megállapították, hogy nem történt különösebb probléma, vagy pedig együttműködve a kijelölt európai intézményekkel, Magyarország folyamatos párbeszédben áll. Ilyen például az igazságszolgáltatás függetlenségének ügye, amelybe hazánk a Velencei bizottsággal, az Európa Tanáccsal hosszabb ideje dialógust folytat, ennek során „hol mi győzzük meg őket valamelyik rendelkezésünk helyességéről, hol pedig ők győznek meg minket, hogy valamelyik rendelkezést, a kétségek eloszlatása érdekében meg kell változtatnunk, és akkor mi ezt megtesszük” – fogalmazott a miniszter.

Az igazságügyi miniszter kiemelte, „ami a Tobin-ügyben történt, egyenesen vérlázító”.  Ígéretével ellentétben, Viviane Reding semmit nem segített Magyarországnak, sőt, nyíltan Írország pártjára állt. Navracsics Tibor emlékeztetett rá, az ír gázoló, Francis Ciaran Tobin ügyében 2002-ben született jogerős magyar bírósági ítéletet Írország nem hajlandó végrehajtani, illetve semmilyen formában nem hajlandó közreműködni abban. Eközben az uniós biztos nyíltan az ír hatóságok pártjára állt, Viviane Reding szerint azért érthető az írek magatartása, mert Magyarországon az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatban kételyek merülhetnek föl. Eközben az ír hatóságok nem dönthetnek politikai szempontok alapján, márpedig az uniós biztos azt mondta, hogy ő ezt látja a dublini döntésben – mondta Navracsics Tibor.

A politikus hozzátette, az ír igazságügyi miniszter a mai napig nem válaszolt a lassan egy hete neki küldött levélre, amelyben véleménynyilvánítást kért tőle Viviane Reding kijelentése kapcsán. Az uniós biztos ugyanis – mint mondta a magyar miniszter –, ha csak közvetve is, de azzal vádolta meg az ír hatóságokat, hogy politikai szempontok alapján, azaz nem függetlenül jártak el. Navracsics Tibor hangsúlyozta, Írország „minimális jóindulattal végrehajthatná” a Tobin-ügyben hozott magyar ítéletet. Hozzátette: nem az a fontos, hogy az ír gázoló magyar börtönben töltse le büntetést, hanem, hogy a jogerősen kiszabott ítéletet ülje le a tettes. Ha ez nem érvényesül, akkor az európai integráció igazságügyi dimenziója, legalábbis fogyatékos. „Ameddig én hivatalban vagyok, nem teszek le arról, hogy valamilyen szempontból az igazság győzedelmeskedni fog” – fogalmazott.

Navracsics Tibor a Kossuth Rádió műsorában az önkényuralmi jelképekkel kapcsolatban is nyilatkozott, azt mondta: a Büntető Törvénykönyvben (Btk.)eddig is benne volt ezek használatának tilalma, és most is ott van. A különbség talán csak annyi, hogy a jogalkotó némi korlátozó elemet tett a tényállásba. Nem általános a tiltás, tehát nem csupán arról van szó, hogy bárhol, bármilyen formában megjelenik akár a vörös csillag, a horogkereszt, a nyilas kereszt, vagy a sarló és kalapács. A várhatóan májustól érvényes módosítás az általános tiltás helyett az önkényuralmi jelképeknek a köznyugalom megzavarására alkalmas módon való terjesztését, nagy nyilvánosság előtti használatát vagy közszemlére tételét tiltja meg. szigorúbban fogják büntetni a használatukat. A korlátozás arra az esetre vonatkozik, ha az önkényuralmi jelképek használatának politikai motivációja van, illetve ha ezen jelképek feltűnés valakinek sérelmet, kárt okoz – tette hozzá a 180 percben Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter.