Kocsis Máté kifejtette: még ma a parlament elé kerül a javaslat, és azt szeretnék, ha már május 1-jével hatályba lépne a módosítás. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra is, hogy az elmúlt hetek időjárása azt a tanulságot engedi levonni, „hogy vannak honfitársaink, akiknek még katasztrófahelyzet idején is azon jár az eszük, hogyan tudnak elvenni másoktól őket meg nem illető dolgokat”. Felidézte, hogy volt a közelmúltban is olyan hely, ahol tolvajok nehezítették meg az ár- és belvízvédelmi csapások helyreállítását. Tárgyi eszközöket kellett pótolni, mert „egyes emberek abban lelik örömüket, hogy elvegyék ezeket” – tette hozzá.

Példaként említette: a Közép - Tiszán előfordult, hogy az árapasztó tározó zsilipjeiről loptak le alkatrészeket. Mint mondta: ezért döntöttek úgy, hogy a lopás minősített eseteként fogják számon tartani az ilyen eseteket. Ennek kapcsán leszögezte: a Fidesz nem kíván semmilyen toleranciát tanúsítani, amikor valaki közveszély vagy természeti csapás színhelyén követ el ilyen cselekedetet. Ezen túl még súlyosabb büntetés jár azoknak, akik katasztrófát kihasználva okoznak kárt a közösségnek – fűzte hozzá.

Az új szabályozás részleteiről szólva Kocsis Máté elmondta: vétség helyett bűncselekmény lesz a katasztrófahelyzetben vagy veszély helyszínén elkövetett lopás, a szankció mértéke pedig háromtól tíz évig tartó börtönbüntetés lehet. Ennek kapcsán a Fidesz kommunikációs igazgatója kitért rá, hogy a bíróságok mozgástere ezekben az esetekben meg fog nőni. Ugyanakkor megjegyezte: az elmúlt időszak tapasztalata azt mutatja, hogy „a bíróságok szívesen alkalmazzák a szigorú szankciókat”. Az ilyen események kapcsán eddig is „elmentek a falig” – tette hozzá. Kocsis Máté úgy vélekedett, hogy a háromtól tíz évig terjedő büntetési tétel kellően elrettentő ahhoz, hogy csökkenjen az ilyen jellegű bűnesetek száma.

Kérdésre válaszolva a kommunikációs igazgató elmondta: a hóhelyzet kapcsán három elkövetői csoport vált ismertté. Szintén újságírói felvetésre reagálva a Fidesz kommunikációs igazgatója megerősítette, természetesen a magántulajdon megsértésére is vonatkozik a módosítás. Kifejtette: közveszély színhelyének számít minden olyan terület, amelyet természeti vagy egyéb katasztrófa sújt függetlenül a tulajdoni viszonyoktól. Egyúttal felháborítónak és ízléstelennek nevezte a bűncselekmény e formáját, ezért is döntöttek a Btk. szigorítása mellett.