Deklarált célunk és szándékunk volt, hogy a magyar háztartások rezsiköltségének csökkentésével egyértelműen a magyar családok helyzetén javítsunk, elsősorban és alapvetően a szolgáltatók profitrátájának terhére – mondta Fónagy János. Hozzátette, mindazok az intézkedések, amelyeken jelenleg dolgoznak, és amelyeket 2013 első félévének végéig be fognak vezetni, egyértelműen ezt a célt szolgálják.

Az államtitkár úgy fogalmazott, a kormánynak alapvetően az a célja, hogy a családok helyzetén könnyítsen, és nem azt tekinti társadalompolitikai küldetésének, hogy a szolgáltatók hasznát növelje, vagy a korábbi, számukra igen előnyös profitszerkezetet megtartsa.

Alaptalan aggályok

Fónagy kitért rá, az az egyes sajtóorgánumokban olvasható feltételezés, amely szerint a szolgáltatók a lakosság számára nyújtott árkedvezményt a gazdasággal, elsősorban a nagyfogyasztókkal fizetnék meg, „több okból is szakmailag sántít”. A kormánypárti politikus kifejtette, egyrészt a nagyfogyasztók eleve kevésbé vannak kiszolgáltatva a piacnak, mint a magyar családok. Másrészt – mint mondta - Magyarországon kétfajta szerződés létezik a szabadpiacon: az egyikben a Kötelező átvételi rendszer (KÁT) kockázatát a szerződés alapján automatikusan a fogyasztó viseli, az úgynevezett teljes ellátás alapú szerződés esetén viszont a kockázatokat egyértelműen a kereskedő viseli. A hazai nagyfogyasztók versenyképessége, illetve az említett kétféle szerződéses rendszer meggyőződésem szerint nem ad lehetőséget arra a szolgáltatóknak, hogy a tízszázalékos rezsidíj-csökkentés profitjukat veszélyeztető hatását egy az egyben a nagyfogyasztókra átterheljék – érvelt Fónagy János. 

A kkv-szektorra kitérve az államtitkár arról beszélt, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal úgynevezett Jelentős Piaci Erő (JPE) eljárás keretében rendszeresen vizsgálja a szolgáltatók piaci erejét, továbbá azt, hogy  megvalósul-e a fogyasztókért, illetve az energiaforrásokért folytatott szabadpiaci verseny. Elmondta, amennyiben a hivatal megállapítja, hogy az imént felsoroltak bármilyen szempontból sérültek, úgy törvény adta jogával élve fellép az eljárásokat megsértőkkel szemben, és azokat szankcionálja. Az az aggály, hogy az eddig végrehajtott tíz százalékos rezsicsökkentés hatását egyértelműen a nagyfogyasztók, illetve gazdasági élet kis- és középvállalati szereplői fizetik meg, sem tartalmilag, sem tényszerűen, sem szakmailag nem megalapozott – szögezte le Fónagy János.

Emelkedett a fogyasztói bizalmi index

A kormánypárti politikus ismertette a GfK Hungária Piackutató Intézet legfrissebb felméréseit, amely szerint a rezsicsökkentésnek köszönhetően jelentősen emelkedett a hazai fogyasztói bizalmi index. Ez a nagyon friss jelentés is mutatja, hogy az eddigi és a jövőben végrehajtandó rezsicsökkentő eljárások mind a társadalom, mind a gazdaság számára kedvezőek – mondta Fónagy.

Németh Szilárd úgy fogalmazott, a rezsicsökkentés célja a magyar családok megsegítése, a háztartások fenntartási költségeinek tíz százalékos mérséklésével. A fideszes honatya elmondása szerint a rezsicsökkentésnek „nagyon kellemes mellékhatásai is vannak” – utalva arra, hogy felszínre kerültek egyes, évtizedek óta figyelmen kívül hagyott fogyasztóvédelmi problémák, mint például az, amelyik Főtáv lakossági távhőár-képzésével kapcsolatos.

Törvényt sértett a Főtáv és a Fővárosi Önkormányzat

Az egyik országos napilap cikkére hivatkozva Németh Szilárd kitért az Állami Számvevőszék (ÁSZ) egy 2009-es jelentésére, amely a következőket állapította meg: „a Fővárosi Önkormányzat a Hálózat Alapítványnak átutalandó összeg meghatározására vonatkozó döntésénél nem érvényesítette a fogyasztók érdekeit, mivel a lakossági fogyasztók fizetőképessége fenntartásának terhét - a közszolgáltatók, a Fővárosi Önkormányzat és a fogyasztók közötti megosztás helyett - a fizető fogyasztókra hárította.” A politikus elmondása szerint az ÁSZ jelentése megállapította azt is, hogy: „a Fővárosi Önkormányzat a 2007-2008. években nem járt el megfelelő gondossággal a távhőszolgáltatás hatósági díjának megállapításánál.”

Németh Szilárd elmondta, az esettel összefüggésben kérte a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal vizsgálatát, amely minden árképzéssel kapcsolatos dokumentumot bekért a Főtávtól, illetve a Fővárosi Önkormányzattól és az iratok alapján arra a megállapításra jutott, hogy „a Fővárosi Önkormányzat, mint árhatóság olyan magas díjat határozott meg, amelynek a szolgáltatás valódi költségein túlmenően, alapítványi és egyéb célú támogatások kifizetésére is fedezetet nyújtott. Ez felveti az árdrágítás büntetőjogi tényállásának megvalósulását, hiszen nem érvényesült a távhőszolgáltatásról szóló, 2005. évi LXXXVIII-as törvény legkisebb költségre vonatkozó előírása” – ismertette Németh Szilárd.

A hivatal megállapította, hogy az adott időszakban, Demszky Gábor főpolgármestersége idején, a Főtáv és a Fővárosi Önkormányzat törvényt sértett; amely törvénysértés az árdrágítás kategóriájába tartozik – jelentette ki Németh Szilárd hozzátéve, ebben az ügyben a múlt hét folyamán a legfőbb ügyésznél a hivatal feljelentést tett. Bízom benne, hogy a feljelentésnek komoly következménye lesz – mondta a fideszes politikus.

Németh Szilárd „rendkívül komoly problémának” nevezte, hogy még mindig vannak olyan közműszolgáltatók, amelyek nem tartják be a nemzeti fejlesztési miniszter új számlaképekről szóló rendeletét. A fideszes honatya példaként a GDF Suez-t említette, amely több mint 734 ezer rossz számlát állított ki. Németh Szilárd megjegyezte, hogy a rezsicsökkentésről szóló, még a Ház előtt fekvő, egyelőre még nem hatályos törvényjavaslat alapján a vállalatnak emiatt összesen közel 7,5 milliárd forint kötbért kellene fizetnie mindazoknak a fogyasztóknak, akik rossz számlát kaptak.

Próbaperek várhatók

Németh Szilárd beszélt arról is, Dunavecse polgármestere nemrég felkereste és arról tájékoztatta, a városban van olyan háztartás, amelynek száz százalékkal emelkedett az idei évben a szemétszállítási díja. Ez elfogadhatatlan számukra – mondta a Fidesz rezsicsökkentésért felelős munkacsoportjának vezetője, aki arra hivatkozott, hogy a törvény szerint január 1-jétől csupán 4,2 százalékkal lehet emelni a díjakat. Hozzátette, amint beszerezte a szükséges iratokat, próbapereket fog indítani „ezek ellen a galádságok ellen”.