Tájékoztatásuk szerint Magyarország Alaptörvénye a rendszerváltás óta először tartalmaz a hajléktalan emberek ellátását ösztönző rendelkezést és – összhangban az Európai Parlament előírásával – törekszik a közterületi hajléktalanság felszámolására. Míg 2006 és 2010 között 100-130 ember fagyott meg Budapest utcáin, addig a kormány beavatkozásának köszönhetően mára minimálisra csökkent a közterületi fagyhalálok száma.

Ezért elfogadhatatlannak tartják, hogy Magyarországot ma bírálják hajléktalan-ügyben, miközben korábban éveken át tűrték, hogy tömegesen halnak meg fedél nélküli emberek. A márciusi alaptörvény-módosítás lényege éppen az, hogy arra ösztönzi az államot és az önkormányzatokat, hogy biztosítsák a rászorulók elhelyezését - hangsúlyozzák.

Az Alaptörvény kimondja: „Az emberhez méltó lakhatás feltételeinek a megteremtését az állam és a helyi önkormányzatok azzal is segítik, hogy törekszenek valamennyi hajlék nélkül élő személy számára szállást biztosítani”. Mindemellett Magyarország kormánya egész Európában példaértékű intézkedéseket tett a hajléktanokért: az új önkormányzati törvény szerint az önkormányzatok feladata a területükön hajléktalanná válás megelőzése és az utcán élők rehabilitációja.

Új ellátóhelyek létesültek, a fővárosban hétszázzal emelkedett a férőhelyek száma; a Büntető Törvénykönyvben új büntetőjogi kategória lett a kiszolgáltatott személyek megalázása, továbbá idén csaknem egymilliárd forintra pályázhatnak a hajléktalan-ellátásban résztvevő intézmények.

A közterületen történő szállás tiltása egyébként nem példa nélküli Európában, és az is bevett nemzetközi gyakorlat, hogy a közterület egyes részeiről a hajléktalan személyeket kitiltják: Belgiumban például törvény tiltja, hogy lakott területen, a városokban sátrakat állítsanak és abban éljenek az emberek, és hasonló korlátozást alkalmaznak többek között Csehországban is - zárul a közlemény.