A Fidesz parlamenti képviselőcsoportjának vezetője kifejtette: az MNB mai döntése azt jelenti, hogy elindulhat Magyarországon a megfizethető kamatú, forintalapú hitelezés. Ugyanakkor emlékeztetett: az elmúlt évtizedben a devizaalapú hitelek a külföldi tulajdonú bankoknak jelentettek óriási üzletet hazánkban.
Ezek a pénzintézetek az anyaországaikban olcsón felvett devizát átlagosan 4-4,5 százalékos kamatfelárral adták tovább a magyar vállalkozásoknak, miközben az árfolyamkockázatot teljes mértékben az ügyfelekre hárították – fűzte hozzá. Rogán Antal ennek kapcsán megjegyezte azt is, hogy a devizahitelek terjedése rendkívül kockázatossá tette a magyar bankrendszert, kiemelve, hogy ennek ellensúlyozására kellett felvennie hazánknak 2008-ban az IMF-hitelt. A frakcióvezető elmondása szerint e hitelből kellett megemelni a jegybank devizatartalékának szintjét, aminek költségeit azóta is a magyar adófizetők állják, „nekik kell fizetni az IMF-hitel utáni kamatokat, és nekik kell visszafizetni a törlesztőrészleteket is”.
Mindezek mellett Rogán Antal arra is felhívta a figyelmet, hogy a külföldi tulajdonú bankok a 2008-as hitelválság kezdete óta egyre több forrást vontak ki a magyar gazdaságból, „azaz hazavitték a pénzt”. Mint mondta: 2012-ben közel 3000 milliárd forint volt a forráskivonás mértéke.
Az MNB mai döntésével újraindulhat a hitelezés, csökkenhet a devizakitettség, és egy éven belül jelentősen javulhat a magyar vállalkozások finanszírozása – mutatott rá a frakcióvezető. Hozzátette, hogy a jegybank akciója összhangban van a nemzetközi tendenciákkal, ugyanis szavai szerint az elmúlt egy évben hasonló programot hirdetett az Európai Központi Bank (EKB), az angol jegybank és a Japán Központi Bank is. Rogán Antal az Országgyűlés gazdasági bizottságának elnökeként is felelős és helyes döntésnek tartja a monetáris tanács lépését, „ami jó hírt jelent a magyar vállalkozásoknak, és ténylegesen újraindíthatja a forinthitelezést”.
Kérdésre válaszolva a Fidesz frakcióvezetője elmondta: szinte minden felhasználási formája jó a programnak. Jó az, ha ezt új programok finanszírozására használják fel, jó, ha EU-s programok finanszírozásának önrészeként vagy előfinanszírozásaként használják, és jó az is, ha devizaalapú hitelek kiváltására használják. Ezzel összefüggésben felhívta a figyelmet, sok kkv a devizahiteleit épp az árfolyamkockázat miatt nem tudja fizetni, hiszen jelentős mértékben nőttek a törlesztőrészletek és a kamatfizetési kötelezettség is. Egyúttal annak a véleményének adott hangot, hogy az intézkedés jelentősen javíthatja a magyar bankrendszer belső helyzetét is, hiszen az eddig rosszul teljesítő hitelek is „jól teljesítő hitelekké válhatnak”.
A program mértékéről szólva Rogán Antal úgy fogalmazott, megérti a jegybank óvatosságát. Mint mondta: „nyilvánvaló, most azt a keretet határozták meg, amit ma reálisnak és elérhetőnek tartanak”. A kéthetes rövidlejáratú betétállomány felső határának megszabása által a bankok arra is kényszerülnek, hogy az MNB-ben tárolt forrásaikat hitelezésre használják fel – utalt a frakcióvezető arra, hogy a bankok közti versenyt is erősítheti a jegybank új programja.